„Az EU-hoz fűződő kapcsolatok megszakítása felé tartunk? Induljunk ki abból, hogy készen állunk erre, abban az esetben igen, ha azt látjuk, hogy a szankciók kockázatokat jelentenek a gazdaságunk számára, köztük a legfontosabb szektorokra. Nem akarjuk elszigetelni magunkat a világtól, de késznek kell lennünk erre a lépésre. Ha békét akarsz, készülj a háborúra” – mondta Lavrov egy interjúban.

A külügyminiszter az után szólalt meg, hogy Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője – akit a múlt héten Moszkvában Lavrov megalázó módon kezelt – arról beszélt, érzékelése szerint Oroszország távolodik Európától, és meg akarja osztani a nyugati államokat. „Az orosz vezetés aggasztóan autoriter irányba halad. Úgy tűnik, alig marad lehetőség a demokratikus alternatívák számára. A hatalom kegyetlenül elnyomja ezeket a kezdeményezéseket” – mondta az uniós diplomata, aki szerint a Kreml a jelenlegi orosz hatalmat jelentő komoly fenyegetésként tekint a demokráciára.

Brüsszeli források szerint az EU valóban újabb szankciókat tervez Moszkva ellen, a büntetőintézkedések – utazási tilalmak, számlák befagyasztása – Vlagyimir Putyin orosz államfő legszűkebb bizalmasainak a körét is érinthetik. Németország és Franciaország már jóváhagyását adta az újabb szankciókra. Az EU 2014 óta tart életben komolyabb szankciókat Moszkva ellen, a büntetőintézkedéseket azért hozták, mert Oroszország annektálta az Ukrajnához tartozó Krímet és segítséget nyújt a kelet-ukrajnai oroszpárti szakadároknak. A viszonyt tovább rontották az orosz titkosszolgálatoknak tulajdonított merényletek és merényletkísérletek (többek között Szergej Szkripal kiugrott orosz ügynököt, valamint Alekszej Navalnijt próbálták megölni a novicsok nevű katonai idegméreggel). Az utóbbi hetekben az is kiderült, hogy legalább három orosz aktivistát azok a feltételezett FSZB-ügynökök öltek meg, akik Navalnijt is követték mielőtt tavaly augusztusban az ellenzékit támadás érte a szibériai Tomszkban.

Navalnijt a merénylet után Németországba szállították, majd miután január 17-én visszatért hazájába, a hatóságok azonnal őrizetbe vették, mert a vádak szerint megsértette a rá kirótt feltételes börtönbüntetés szabályait. Február elején az illetékes orosz bíróság a feltételes szabadságvesztést letöltendőre alakította át, ami azt jelenti, hogy Navalnijnak több mint két évet kell börtönben töltenie állítólagos korábbi gazdaság bűncselekmények miatt. Navalnij szerint már az eredeti vádak is politikai indíttatásúak voltak, és azt a célt szolgálták, hogy megakadályozzák őt a választásokon való indulásban. Néhány órával az után, hogy Lavrov az EU-hoz fűződő viszonyról beszélt, az orosz rendőrség ismét nagy erőkkel szállta meg a Navalnij által alapított korrupcióellenes alapítvány központját.