Az amerikai elnök is vett már az agendájára témát tőlük, több republikánus politikus számára is hírforrásnak számítanak. A QAnon mozgalom politikai és társadalmi hatásairól beszélgettünk Krekó Péterrel és Török Bernáttal.
Az Egyesült Államokban csúcsra jár a QAnon mozgalom, amely hamis hírek becsatornázásával és összeesküvés-elméletek terjesztésével próbál zavaros ideológia mentén kitűzött politikai célokat elérni.
A mozgalom születését 2016 környékére datálhatjuk. Az akkori amerikai választási kampány egyik legbizarabb momentuma egy alaphír volt, mely arról szólt, hogy Hillary Clinton demokrata jelölt az egyik prominens szereplője egy sátánista-pedofil szektának, mely behálózza az egész amerikai közigazgatást, célja pedig megakadályozni Donald Trump hatalomra jutását.
Bizarr vallássá kezd válni az összeesküvés-elméleteket csúcsra járató mozgalom
Európában is terjed az USA-ban lábra kapott QAnon. A tengerentúlon már a politika felső köreiben is megjelent, Trump elnök hazafiaknak nevezte tagjait. A QAnon-hívők körében is első számú ellenség az univerzális háttérhatalommá minősített Soros György.
A QAnon azóta is megállás nélkül bombázza az amerikai közvéleményt a vadabbnál vadabb elméletekkel, hamis hírekkel. A legmagasabb republikánus körökben is akad támogatójuk, Donald Trump elnök pedig, bár sosem hivatkozik rájuk, kapott már fel témákat a QAnon válogatásaiból.
Vendégeinkkel, Krekó Péterrel, a Political Capital ügyvezető igazgatójával és Török Bernáttal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docensével arról beszélgettünk, meddig terjedhet egy ilyen mozgalom hatása és hatalma.