Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Már elkezdődött és július elsejéig tart az az oroszországi népszavazás, amelyen a résztvevőknek arra kell véleményt mondaniuk, támogatják-e a Vlagyimir Putyin által kezdeményezett alkotmánymódosításokat. A voksolás kimenetele egyértelmű – az igenek többségben lesznek – csak a részvételi arány kétséges. A fő probléma az, hogy a voksolás után sem lesz világos, hogy Putyin saját, vagy kiszemelt utódja érdekében csinálta-e az egész felhajtást.
Nem tudom megjósolni, mit tesz Oroszország. Az ország egy olyan titokba rejtett talány, amelyet egy rejtvénybe csomagoltak. De lehet, hogy van hozzá kulcs, ez pedig az orosz nemzeti érdek”
– mondta nyolcvan évvel ezelőtt Winston Churchill akkor még csak leendő brit miniszterelnök. A mondás a mai napig nem vesztette el aktualitását, a helyzet most csak annyi, hogy talán már a kulcsot is titkokba és rejtvényekbe csomagolták, és egyáltalán nem biztos, hogy a nemzeti érdek egybeesik az Oroszországot államfőként vagy miniszterelnökként régóta kormányzó Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin egyéni érdekeivel.
Az egy hétig tartó népszavazás egyébként tökéletesen bemutatja a putyini állam valóságát: a referendum jogi szempontból nem is népszavazás, hanem csak „összoroszországi szavazás”, s a jelenlegi alkotmány nem is tudja hova tenni ezt a fogalmat.
Csak a lényegről nem esik szó
Az is figyelemre méltó, hogy miközben már hónapok óta folyik a részvételi arány növelését célzó kampány, a lényegről hallgat a propaganda. Mégpedig arról, hogy a javasolt módosítások – egyebek mellett a nyugdíjak kötelező indexálása, a minimálbérek emelése, az államfő és a parlament közötti hatalommegosztás átalakítása, vagy az államfői tisztség betöltéséhez szükséges feltételek megszigorítása – fő célja az, hogy a módosításokkal újraindítsák az „időszámítást”.
A jelenlegi és az új alkotmányban is kettőben maximálják az egy személy által betölthető elnöki mandátumok számát, ám most – a fontos reformok miatt – „nullázódik” Putyin eddigi négy mandátuma, s 2024-ben, a következő választás évében a jelenleg is az államfői székben ülő politikus újra indulhat két újabb hatéves időszakért.
Mit akar a Kreml?
Viszont – Putyint leszámítva – senki sem tudja, mit tervez a pályáját a szovjet államrendőrségnél (KGB) kezdő államfő. Az elemzők, ahogy eddig is, a sorok között próbálnak olvasni, de annyi a sor, hogy a levonható következtetések egyáltalán nem egyértelműek.
Putyin a napokban mondott már olyat, hogy fontolóra veszi az indulást, ha az oroszok többsége megszavazza a parlament két háza és az alkotmánybíróság által már jóváhagyott módosításokat, de utalt már arra is, a cél az volt, hogy ne váljon „béna kacsává” elnöksége utolsó éveiben.
Teljesen őszinte leszek, ha nem lépnének életbe a módosítások, akkor két év múlva – s ezt személyes tapasztalatok alapján mondhatom – a normális munkavégzés helyett az emberek azt lesnék, ki lehet az esetleges utód. Az embereknek viszont a munkával, nem pedig az utódokkal kell foglalkozniuk”
– mondta például egy múlt héten sugárzott interjú utolsó perceiben.
És egyáltalán nem kizárt, hogy a most 67 éves államfő valóban nem akar a maximális ideig, 2036-ig hivatalban maradni, egyszer már célzott is arra, hogy semmit sem utálna jobban, mintha tehetetlen öregemberként végezné a Kreml falai között. Az utód felépítéséhez pedig évekre és viszonylagos nyugalomra van szükség, és egyelőre olyan jól halad az új „cár” kinevelése, hogy nem tudni, elkezdődött-e már ez a folyamat, s ha igen, akkor kire eshetett Putyin és az Oroszországban mindig meghatározó szerepet játszó hadsereg és titkosszolgálat választása.
Korábban Szergej Sojgu védelmi miniszterről rebesgették, hogy van esélye Putyin örökébe lépni, ám a politikus nem orosz, hanem tuva nemzetiségű – a dél-oroszországi Tuvában született – s nem is sokkal fiatalabb, mint a most kormányzó államfő.
Anton Vainót, az elnöki hivatal vezetőjét is sokan esélyesnek tartották, de mivel ő sem orosz – hanem észt származású – és rossz nyelvek szerint nem ő a legélesebb kés a fiókban, szintén lekerült a jelölti listáról.
Csak szavazzanak
Függetlenül attól, hogy Putyin akar-e maradni, vagy át kívánja adni a hatalmat egy kijelölt utódnak, a Kreml apait-anyait belead a kampányba. Az eredetileg április 22-ére kitűzött voksolás végleges időpontja előtt megrendezték a hazafias érzelmek felkorbácsolására igencsak alkalmas – május 9-ről, a győzelem napjáról elhalasztott – hatalmas katonai díszszemlét, az országot pedig teleszórták olyan plakátokkal, amelyekről kiderül, mindenkinek jobb lesz, ha a nép egy emberként megszavazza a módosításokat.
A hatóságok és a hatalomtól függő helyi vezetők is teszik a „dolgukat”. Egy kiszivárgott hangfelvétel szerint a Moszkvától délkeletre fekvő Jegorjevszk városában a helyi televízió vezetője utasította az alkalmazottakat, hogy egytől-egyig jelentkezzenek át a városi szavazóhelyiségekbe.
Csinálhattok, amit akartok, de holnapra mindenki legyen rajta a választói névsoron. Csak figyelmeztetlek benneteket, mindenféle következmény lehet, különösen a pandémia idején. Se bónusz, se állás”
– mondta a főszerkesztő.
A felvételt közzétévő független civilszervezet, a Golosz (Hang) szerint az utóbbi években egy szavazás sem volt ennyire átláthatatlan, mint a mostani. „Sohasem panaszkodtak még ennyien, hogy nyomásgyakorlással próbálják rávenni őket arra, hogy szavazzanak” – nyilatkozta a Golosz igazgatója, Grigorij Melkojanc. A manipulálási lehetőségeket növeli, hogy miközben az egyhetes időszakban otthonról is lehet szavazni, korlátozzák az ellenőrök jogait: csak előzetes engedély alapján és a kijelölt szavazóhelyiségbe léphetnek be a független megfigyelők, és Melkojanc szerint gyakran előfordul, hogy az önkéntes megfigyelőket nem engedik el munkahelyükről, hogy nyomon kövessék a voksolás menetét. Ugyancsak aggasztó jel szerinte, hogy egy héten át a választóhelyiségben őrzik majd a voksokat és senki sem tudja, mi történik majd az éjszakai órákban.
A választókat biztos, ami biztos alapon ajándékutalványokkal, és nyereményjátékokkal várják a szavazóhelyiségekben, s a több napig tartó voksolás kezdete előtti napon Putyin bejelentette: olyan sikeresen kezelték a koronavírus-járványt, hogy további támogatást kapnak a családok és a munkanélküliek, s ehhez a pénzt a leggazdagabbak megadóztatásából teremtik majd elő.
Romló életszínvonal, csökkenő népszerűség
Bár a Covid19-járvány hivatalosan már visszavonulóban van, még a minisztérium által közétett adatok sem túl megnyugtatóak: 620 ezer fölött van a fertőzöttek száma, s naponta 6-7 ezerrel növekszik a vírushordozók létszáma. Halottak – ha nem torzítanak a statisztikák – viszont kevesen vannak, csupán kilencezren vesztették az életüket az epidémia következtében.
Putyint egyébként sokan vádolják azzal, hogy annak ellenére nem halasztotta el még egyszer a voksolást, hogy változatlanul sok a fertőzött. Szerintük ennek hátterében az áll, hogy a Kreml nem szeretné, ha akkor szavaznának az emberek, amikor már a jelenleginél is jobban érezhetőek lesznek a korlátozások kedvezőtlen hatásai. Putyin népszerűsége ugyanis már egyébként is csökkenőben van – évek óta romlik az életszínvonal, és nem használt az elnöknek, hogy aláírta a nyugdíjkorhatár felemeléséről szóló törvényt – és egyelőre nem látszik, mivel lenne megfordítható a Kreml számára kedvezőtlen trend.
