Világ hvg.hu 2020. március. 02. 15:06

Csőbe húzta az Európai Uniót Erdogan a menekültekkel

Több tízezer menekült torlódott fel a török–görög határon: a törökök már átengedték őket, a görögök viszont nem engedik őket tovább, így lényegében a két ország között ragadtak. Gyors megoldás nem várható, az EU a hétre hívta össze a külügyminiszterek tanácsát, az Európai Tanács vezetője kedden látogat a határhoz.

Többévnyi viszonylagos nyugalom után múlt hét pénteken megkavarta az állóvizet Ömer Celik, a kormányzó török Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) szóvivője amikor bejelentette:

Törökország már nincs abban a helyzetben, hogy fel tudja tartóztatni a menekülőket

Az ügy előzménye, hogy elmondása szerint a szíriai harcok miatt mind Törökországból az Európába, mind Szíriából a Törökországba tartók körében „mozgolódás van”. Ez pedig nem is csoda, miután a török hadsereg ellentámadást indított a szíriai Idlib tartományban a szír kormánycsapatok ellen, amelyek nem sokkal korábban egy légicsapásban több mint harminc török katonát öltek meg, közel százat pedig megsebesítettek.

Szíriaiak lépik át a szíriai-török határt a dél-törökországi Hatayban 2020. február 28-án, miután Törökország úgy döntött, tovább már nem tartóztatja fel sem tengeren, sem szárazföldön az Európába igyekvő menekülteket
MTI / EPA / Sedat Suna

A török bejelentés lényegében annak a megállapodásnak a felrúgását jelenti, amelyet még 2016 márciusában kötött az Európai Unió és Törökország, és amely úgy szólt, hogy az uniós pénzügyi támogatásáért cserébe a törökök nem engedik át a határon a menekülteket. Ez volt az a megállapodás – hiába szereti hangoztatni az Orbán-kormány a határra felhúzott kerítést érdemeit –, amely lehetővé tette, hogy csökkenjen az öt évvel ezelőtti migrációs nyomás, a balkáni migrációs útvonal mentén pedig nyugalmas éveket élhettünk. Arról, hogy miért mondhatták fel az egyezményt, itt írtunk korábban.

Megmozdult a tömeg

A becslések szerint immár mintegy 3,7 milliós menekültközösség van Törökországban, szerencsére arról nincs szó, hogy ez a jórészt városokban élő tömeg megindult volna. Az viszont biztos, hogy a török bejelentés hírére egyből ezrek indultak meg Európa felé. Arról, hogy összesen mennyien lendültek mozgásba, ellentmondó híreket olvasni: vasárnap este Süleyman Soylu török belügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy

több mint 100 ezer menekült

már elhagyta Törökországot, míg más tudósítások tízezreket említenek.

A nagy kérdés, hogy mi lesz velük: a görögök ugyanis lezárták a 212 kilométer hosszú török határt, Kiriákosz Micotákisz görög kormányfő például bejelentette, hogy „a görög határ az EU külső határa, amit meg fogunk védeni”. Ígérete szerint kedden Charles Michellel, az Európai Tanács elnökével fogja meglátogatni a határt – az EU összehívta a külügyminiszterek tanácsát is a hétre –, majd azt is megírta, hogy senki ne próbálja meg illegálisan átlépni a görög határt, mert vissza lesz fordítva.

Az ügyben természetesen megszólalt az EU határőrizeti szerve, a Frontex is, amely szerint "az útnak induló emberek erőteljes áradatát nehéz lesz megállítani", még akkor is, ha a török oldalon azonnal helyreállna a határellenőrzés – márpedig erre egyelőre nem látszik esély.

Most akkor elözönlik Európát?

A menekültek mozgolódására mindkét Törökországgal határos uniós állam, azaz Görögország és Bulgária is a határőrizet megerősítésével válaszolt.

Az utóbbi napokban a görög határőrség és a rendőrség készenléti egységei könnygázt és villanógránátokat is bevetettek a Törökország és Görögország közötti pazarkulei és kasztanieszi – szárazföldi – határátkelőknél gyülekező csoportok feloszlatására.

Az egyik ilyen összecsapásnál ráadásul hétfőn meghalt egy szíriai migráns – közölték szemtanúk és török biztonsági források. Egyelőre az sem világos, hogy az életét vesztő migráns mitől sérült meg. A görög kormány szóvivője ugyanakkor hamisnak, török propagandának nevezte a hírt.

De a görögök próbálkoznak egyszerűbb módszerekkel is: a határ mentén észlelt, külföldi mobilszámokra sms-t küldenek, amelyben leírják, hogy a maximálisra emelték a határvédelmi készültséget, ezért nem is érdemes próbálkozni az átkeléssel.

AFP / Sakis Mitrolidis

A görög rendőrség szerint péntek óta több mint 15 500 illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg. Sőt, 66 embert már börtönbüntetésre ítéltek, fejenként három és fél év szabadságvesztést szabtak ki rájuk. A helyzetet biztosan nem segíti, hogy Athén azt állítja, Törökország nemcsak nem tartóztatja fel a migránsokat, hanem aktívan segíti őket abban, hogy elérjék a határt. Azt a határt, ahonnan aztán a görögök nem engedik őket tovább – így alakul ki a napok óta tartó patthelyzet.

A Bulgáriának és Görögországnak egyelőre be kellett érnie azzal, hogy Emmanuel Macron francia államfő küldött elvi támogatást: "Teljességgel szolidárisak vagyunk Görögországgal és Bulgáriával, Franciaország kész hozzájárulni a műveleti segítségre és a határok megvédésére vonatkozó európai erőfeszítésekhez. Együtt kell cselekednünk, hogy elkerülhessük a humanitárius és migrációs válságot.” Konkrétum tehát nem hangzott el.

A helyzetet az is bonyolítja, hogy nem mindenki a szárazföldön próbál eljutni Európába, a hírek szerint a tengeren is megnőtt a próbálkozók száma, ami már tragédiához is vezetett: hétfőn ugyanis felborult egy illegális bevándorlókat szállító csónak Leszbosz partjainál, 47 embert sikerült kimenteni a vízből, de egy gyerek meghalt. A görögök állítása szerint a törökök itt is asszisztáltak a menekültek akciójához, mivel a török felségterületen egy török járőrhajó kísérte őket. Sőt, azt is állítják, hogy a görög vizekre érve szándékosan borították fel a járművet, hogy kiprovokálják a mentőakciót. Ennek igazságtartalma persze kétséges, ám jól mutatja: a sosem békés görög–török viszony tovább romolhat.

Menekültek a görög-bolgár határnál fekvő törökországi Edirnében 2020. február 29-én
MTI/EPA/Erdem Sahin

A nagy kérdés igazából az, hogy az EU mihez kezd a helyzettel. Annak esélyét, hogy megpróbálnak újabb egyezséget kötni a Törökországgal már csak azért is tűnik kevésbé valószínűnek, mert egyrészt a megállapodás még mindig él, másrészt a 2016-os megállapodás óta az tulajdonképpen egy állandóan előhúzható ütőkártya Recep Tayyip Erdoğan számára, aki számtalanszor élt is ezzel. Bármilyen vitája volt az EU-val, szinte mindig felvetette, hogy ő akár el is engedhetné a menekülteket Európa felé, az indoka pedig az volt, hogy az unió megszegte ígéretét, és nem utalta el a beígért 6 milliárd eurót. Az EU erre rendszerint kimutatásokkal válaszolt, miszerint ez a keretösszeg öt évre szól, és időarányosan már lekötötték, leszerződték és elköltötték. Az is világos azonban, hogy az unió épp azért nem akart eddig újat húzni Ankarával, mivel tisztában volt azzal, a majdnem négymilliós menekülttömeg komoly adu a török elnök kezében.

Erdogan: azt hitték blöffölök

"Hónapokkal ezelőtt megmondtam, hogy ha a Nyugat nem veszi ki a részét e teherből, megnyitjuk a kapukat. Ezek nem vették komolyan a dolgot, és úgy gondolták, blöffölök, aztán amikor megnyíltak a kapuk, egymás után kezdtek el jönni a telefonhívások, hogy zárjuk be" – mondta Erdogan hétfőn Ankarában. Ehhez hozzátette: "mi pedig megmondtuk, hogy a téma le van zárva, a kapuk már nyitva állnak, és most ti is ki fogjátok venni a részeteket ebből a dologból".

Az elnök ezzel nem fejezte be a fenyegetést: "Amióta megnyitottuk határainkat, százezrek keltek útra Európa felé, de ez a szám hamarosan már csak milliós nagyságrendekben lesz kifejezhető”. Az állóvíz mindenesetre valóban felbolydult: Erdogan hétfőn este Bojko Boriszov bolgár miniszterelnököt fogadja, később pedig telefonon beszél Angela Merkel német kancellárral. Az viszont kérdéses, az EU mit lép. Az Európai Bizottság déli sajtótájékoztatóján csak annyit hangzott el: elvárják Törökországtól, hogy tartsák be a megállapodást, de tartózkodtak attól, hogy bármilyen formában elítéljék az ankarai kormányt. Arra a kérdésre, hogy Törökország hivatalosan megsértette-e az egyezményt, a bizottság szóvivője annyit mondott: a legmagasabb szinten vannak kapcsolatban a török hatóságokkal, és folyamatosan figyelemmel kísérik a helyzetet.

Hirdetés