Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Amerika nem boldog a beszerzéstől.
A török államfői hivatal védelmi ipari igazgatósága a minisztériumi nyilatkozathoz hozzátette: a további alkatrészek leszállítása az elkövetkező napokban folytatódik. Egyúttal jelezték: a rendszer a telepítést követően az illetékes szervek által meghatározott módon lép használatba.
Az NTV török hírtelevízió múlt héten azt jelentette, hogy a NATO-szövetséges Törökország megpróbálja csillapítani az üzlet miatt kialakult török-amerikai viszályt, és azt fontolgatja, hogy csak fenyegetettség vagy háború esetén aktiválná a rendszert.
Az értesülést később Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő cáfolta. Leszögezte: aktivált állapotban használják majd a rendszert.
Vagy repülők, vagy rakéták
Az orosz rakétaelhárító ütegek ügye miatt az Egyesült Államok a közelmúltban ultimátumot intézett Törökországhoz. Patrick Shanahan korábbi megbízott amerikai védelmi miniszter Hulusi Akar török védelmi miniszternek címzett levelében arra szólította fel Ankarát, hogy lépjen vissza az orosz rakétarendszer beszerzésétől, különben az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) július 31-ével véget vet a török pilóták kiképzésének az F-35-ös program keretében, a harci repülőgéppel kapcsolatban álló török személyzetnek pedig el kell hagynia az Egyesült Államokat. A Pentagon azt is kilátásba helyezte, hogy Washington felbontja az amerikai gyártmányú F-35-ösök eladására vonatkozó török-amerikai megállapodást, továbbá véget vet a török cégek részvételének a vadászbombázók fejlesztésében.
A kérdés június végén a legmagasabb szinten is napirendre került a két fél között, amikor Donald Trump amerikai elnök Recep Tayyip Erdogan török elnökkel találkozott a világ 19 legnagyobb gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20 csoport oszakai csúcstalálkozóján. Trump ismét kifogásolta, hogy Törökország tántoríthatatlan az orosz Sz-400-asok megvásárlásának ügyében. Erdogan azt hangsúlyozta, hogy Törökország számára elsődleges fontosságú a légvédelmi rendszer, és leszögezte, hogy nem gondolja meg magát.
Erdogan ugyanakkor nemrégiben kizártnak tartotta azt a lehetőségét, hogy az Egyesült Államok szankciókat vet ki Ankara ellen, miután jó kapcsolatot ápol Trumppal, Törökország pedig nagyon szolidáris tagja a NATO-nak. Erdogan beszámolója szerint Trump az oszakai találkozón maga mondta, hogy Washington nem sújtja büntetőintézkedésekkel Ankarát.
Ennek ellenére Morgan Ortagus amerikai külügyi szóvivő kedden leszögezte, hogy az Egyesült Államok hozzáállása nem változott a kérdéshez. Kijelentette: amennyiben Ankara folytatja a török-orosz megállapodás végrehajtását, akkor "nagyon negatív" következményekkel kell szembenéznie, beleértve az F-35-ös programban való részvételét is.
Hami Aksoy török külügyi szóvivő szerdán arra szólította fel Washingtont, hogy tartózkodjon az olyan lépésektől, amelyek a diplomáciát és a párbeszédet nélkülözve kárt okoznak a kapcsolatokban.
A 400 kilométeres hatótávolságú Sz-400-as rakétarendszer beszerzéséről szóló török-orosz egyezményt 2017. április 11-én írták alá. Ankara négy légelhárító egység beszerzését határozta el, 2,5 milliárd dollárért. Törökország a foglalót már kifizette, és elköltötte a rakétarendszer vásárlására kapott hitelt is.
