A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) négy évvel ezelőtti 32 %-ához és 19 mandátumához képest most – minden eddiginél magasabb, 45%-os részvétel mellett – 46,5%-ot kapott. Ez 27 mandátumot jelent az összesen 52-ből. Az ellenzéki Európai Koalíció 38%-át és 22 mandátumát ahhoz kell hasonlítani, hogy 2014-ben a mostani összefogásban részt vevő, akkor kormányzó Polgári Platform, a szocialista Baloldali Demokrata Szövetség és a Parasztpárt külön indult, de együttesen 48% támogatást kapott, 28 képviselői helyet szerzett.

Vagyis a közös lista kudarcot vallott.

Ezen kívül csak a nemrég alakult, liberális és antiklerikális Tavasz szerzett 3 mandátumot, ami akkor is nagy eredmény számára, ha elmarad a várt több mint 10%-tól. Bár este még úgy látszott, hogy bejut egy szélsőjobboldali koalíció is, reggelre kiderült, hogy nem érte el az 5%-os küszöböt.

Az eredmény magyarázata valószínűleg az, hogy a választókat nem az európai ügyek érdekelték, hanem a kormánypárt szociális ígéretözöne. Nemrég kiterjesztették a gyermekpótlékot, és éppen a választás előtti napokban kézbesítettek egy egyszeri nyugdíjkiegészítést. A konzervatív választókra hatott az az ijesztgetés is, hogy az ellenzék a homoszexuálisok házasságát támogatja, ami egyébként nem igaz – és ezt a hatást a papi pedofiliáról szóló, több mint 20 milliószor letöltött dokumentumfilm sem ingatta meg, sőt a hívők egy részében azt az érzést keltette, hogy méltatlan támadástól kell megvédeni az egyházat és a mellette kiálló politikusokat. Ugyanakkor az ellenzéki összefogás olyan sokszínűvé vált, hogy a benne részt vevő pártok, például a Parasztpárt támogatóinak egy részét elidegeníthette.

Mindez nem sok jót ígér az ellenzéknek az őszi parlamenti választásra. Koalíciója aligha marad életben, a kormánypárt pedig – amelynek vezetője, Jaroslaw Kaczynski azt mondta, hogy „győztünk, de nem eléggé!” – magabiztosan kezdheti a következő kampányt.