Az orosz elnök azt mondta, országa kénytelen lesz célba venni azokat az európai államokat, amelyek amerikai közepes és rövid hatótávolságú rakétákat fogadnak be azután, hogy az Egyesült Államok felmondja e fegyverkategória megsemmisítéséről megkötött, úgynevezett INF-egyezményt.
Vlagyimir Putyin szerda este az olasz vendégével, Giuseppe Conte olasz kormányfővel közös moszkvai sajtóértekezletén beszélt erről. Azt mondta, Oroszország szimmetrikusan fog válaszolni azokra a lépésekre, amelyeket az Egyesült Államok tesz majd a szárazföldi telepítésű, közepes és rövid hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről megkötött (INF) szerződés felmondása után.
"Ha az Egyesült Államok kivonul az INF-megállapodásból, a legfőbb kérdés az lesz, hogy mit tesz majd az újonnan hozzáférhető rakétákkal.
Ha Európába szállítják őket, akkor a válaszunknak természetesen tükröznie kell ezt. (…) És azoknak az európai országoknak, amelyek ebbe beleegyeznek (az amerikai rakéták területükre telepítésével), meg kell érteniük, hogy saját érdekeiket egy lehetséges rakétacsapás fenyegetése mögé helyezik"
– közölte az orosz elnök.
Putyin szerint Oroszország képes lesz gyorsan reagálni.
Mi az az INF-szerződés? Reagan és Gorbacsov írta alá, most Putyinon és Trumpon múlhat a sorsa
Moszkva kész együttműködni Washingtonnal a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló megállapodás (INF) végrehajtásával kapcsolatban felmerült kölcsönös kifogások ügyében - közölte Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára oszkvában John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval.
Beszélt arról is, reméli, hogy november 11-én módja lesz majd a témát megvitatni Donald Trump amerikai elnökkel. Megismételte: az Egyesült Államok semmivel sem bizonyította, hogy Moszkva megsértette volna az INF-egyezményt, azt állította ugyanakkor, hogy Washington megtette ezt.
Moszkva számára nem volt meglepetés a szerződés felmondásának bejelentése – magyarázta –, mert az amerikai kongresszus által elfogadott költségvetés finanszírozza a közepes és rövid hatótávolságú rakéták fejlesztését.
Feloldaná Róma az oroszok elleni szankciókat
Putyin arról is beszélt, hogy Moszkva és Róma tanulmányozza annak lehetőségét, miként lehetne Olaszországot csatlakoztatni a Török Áramlat földgázvezetékhez, valamint hogy az orosz gázt Európába déli útvonalon elvezető csővezetékeket építsenek ki.
Kérdésre válaszolva Putyin kijelentette: nincs érvényben politikai jellegű korlátozás azzal kapcsolatban, hogy az orosz Nemzeti Jóléti Alap olasz állampapírokat vásároljon. Hozzátette ugyanakkor, hogy ilyen befektetésről nem esett szó a Contéval folytatott tárgyalásain. Az orosz miniszterelnök megerősítette, hogy nem kért Putyintól ilyen eszközvásárlást, hozzátéve, hogy egy központ bank szuverén alapja akkor hoz ilyen döntést, ha abban jó üzletet lát.
Conte kijelentette, hogy mielőbb véget kellene vetni az Oroszország ellen a Krím elcsatolása és az Ukrajnában való beavatkozása miatt bevezetett uniós gazdasági szankcióknak.
Kitért ugyanakkor annak a kérdésnek megválaszolása elől, hogy kormánya kész lenne-e megvétózni a büntetőintézkedések hatályának meghosszabbítását. Annyit mondott csupán, hogy Róma szeretné meggyőzni a többi európai kormányt arról, hogy előrelépés csakis a párbeszéden keresztül lehetséges.