Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A több mint száz orosz diplomata kiutasítása után még inkább megromlanak a Nyugat és Oroszország kapcsolatai. Főleg azért, mert az USA, illetve szövetségesei azért küldték haza a diplomáciai fedésben tevékenykedő hírszerzőket, mert így vállaltak szolidaritást Londonnal, amely szerint a Kreml megrendelésére követhették el az egykori orosz-brit kettősügynököt, Szergej Szkripalt és lányát kómába taszító dél-angliai mérgezéses merényletet. Az érintettségét tagadó Moszkva válaszlépéseket tesz, az USA pedig már azt fontolgatja, hogyan reagáljon a válaszra.
Lassan már nem lesz kit hazaküldeni, az orosz-amerikai viszony története ugyanis az utóbbi években leginkább a kiutasítások és egyéb szankciók története. Az első lépést az USA tette meg, amikor Barack Obama – azt állítva, hogy Oroszország beleavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztásba – utolsó elnöki döntéseinek egyikével 35 orosz diplomatát utasított ki az országból.
Moszkva akkor még nem reagált, ám amikor 2017 nyarára kiderült, hogy a Kreml által nagy várakozásokkal fogadott Donald Trump elnöksége sem hoz gyökeres változást a kétoldalú kapcsolatokban, sé Washington újabb szankciókkal sújtotta Oroszországot, Vlagyimir Putyin orosz államfő nagyot húzott: egy döntéssel 755 amerikai diplomata, illetve követségi alkalmazott állását szüntette meg. Igaz, ezzel honfitársaival is kiszúrt, hiszen a leépítettek többsége olyan orosz állampolgár volt, aki a konzulátusokon és a követségen intézte honfitársai vízumügyeit, s kényszerű távozásuk után egy csapásra sokszorosára nőtt a vízumra való várakozással töltött idő.
Az USA közben az apróságokra is figyelt, az orosz nagykövetség washingtoni épülete előtti teret például arról a Borisz Nyemcov orosz ellenzéki politikusról nevezték el, akit 2015 februárjában, a Kreml közvetlen közelében lőttek agyon merénylők. Bár a gyilkossági perben több csecsen férfit ítéltek el, a mai napig nem tudni, ki adott megrendelést arra, hogy megöljék a kelet-ukrajnai orosz katonai beavatkozással kapcsolatos dokumentumok közzétételére készülő volt miniszterelnök-helyettest. Az elnevezés komoly vitát kavart, az oroszoknak ugyanis nagyon nem tetszett a célzatos névadás.
Washington, amely március elején újabb szankciókat szabott ki a Kremllel szoros kapcsolatban álló orosz üzletemberekre, illetve politikusokra, a március 4-én Salisburyben elkövetett gyilkossági kísérletre reagálva most hatvan orosz diplomatát minősített nem kívánatos személynek, s már azt fontolgatják, milyen újabb büntetőintézkedésekkel reagáljanak, ha Moszkva is hazaküld több tucat amerikai állampolgárt. Az amerikaiak részben újabb gazdasági szankciókra, illetve újabb kiutasításokra gondolnak, hogy pontosan milyenekre, az hamarosan ki fog derülni.
Moszkva ugyanis nem hagyja magát. Szergej Lavrov külügyminiszter – miközben bejelentette, hogy Moszkva nagyszabású ellenlépésre készül – igyekezett úgy tenni, mintha az USA nem a Szkripal-ügy miatt büntette volna Oroszországot, hanem azért, hogy megregulázza az amerikaiakkal több ügyben vitában álló országot. És persze azzal is megpróbálkozott, hogy leválassza az USA-ról azokat az EU-s tagállamokat – például Magyarországot – amelyek jóval kevesebb, 1-4 diplomatát küldtek haza. „A kiutasítás egy hatalmas amerikai zsarolási akció része, s úgy tűnik, egyre kevesebb független állam maradt Európában. Amikor egy-egy országból egy-két diplomatát utasítanak ki, s közben bocsánatkérő szavakat sugdosnak a fülünkbe, akkor biztosak lehetünk abban, hogy zsarolási akció folyik ellenünk. Sajnos az utóbbi időben ez az amerikai külpolitikai legfontosabb eszköze” – magyarázta Lavrov.
Nem kizárt, hogy a szavai Magyarországra is vonatkoznak, hiszen a budapesti kormány egy orosz diplomatát utasított ki, s valószínűleg őt is csak azért, mert köze volt az oroszoknak való kémkedéssel vádolt Kovács Béla jobbikos európai parlamenti képviselő ügyéhez. Moszkvai források szerint a miniszter és munkatársai most állítják össze, Moszkva pontosan milyen lépésekkel válaszoljon az USA-nak és szövetségeseinek, s Putyin rövid időn belül meghozza végleges döntését.
Oroszországban egyes politikusok már az orosz-amerikai diplomácia kapcsolatok felfüggesztését vizionálják. „Lehet, hogy az amerikaiak célja a diplomáciai kapcsolatok megszakítása. Hogy őszinte legyek, ez egyáltalán nem szolgálná a globális stabilitást” – vélekedett Jurij Svitkin, a parlament védelmi bizottságának az alelnöke. A tudományos és technikai bizottság tagja, Alekszej Csepa szerint viszont a Nyugat azért bünteti Oroszországot, mert megdöbbentette az az óriási fölény, amellyel Putyin megnyerte a március 18-ai elnökválasztást.
Egyéni magyarázattal állt elő Moszkva washingtoni nagykövete, Anatolij Antonov. Szerinte az amerikaiak direkt választották a kiutasítások bejelentéséra azt a napot, amikor Oroszország a kemerovói bevásárlóközpontban meghalt 64 embert gyászolta. „Ezen a napon Washington süket és érzéketlen maradt. Úgy döntöttek, hogy még fájdalmasabbá teszik ezt a napot. Ha akarják, ez a káröröm” – mondta a diplomata. Az sem zavarta meg a tisztánlátásban, hogy a kiutasítások bejelentése előtt a fehér házi szóvivő együttérzését fejezte ki a kemerovói áldozatok családtagjainak, s az is közöismert volt, hogy az USA és európai szövetségesei már napokkal korábban egeztették a bejelentés időpontját.
