A NOB Végrehajtó Bizottságának, azaz a 206 tagú „ötkarikás” szervezet 16 fős operatív testületének alig több mint két hete van arra, hogy a WADA elmarasztaló állásfoglalását is figyelembe véve végső döntést hozzon arról, hogy az államilag szervezett doppingoláson ért ország sportolói ott lehessenek-e a közelgő phjongcshangi téli olimpián.

Az ügy ről nyilatkozott az SzPress Hírszolgálatnak Schmitt Pál. Az olimpiai mozgalmat kormányzó sportszervezet magyar tagja szerint áll a bál a döntéshozók köreiben, a határozathozatal előtti helyzetet jellemezve pedig az a véleménye, hogy a Végrehajtó Bizottságnak alaposan fel van adva a lecke. Nincs idő további vizsgálatokra és konzultációkra: december első hetében 16 sportdiplomatának kell felelősségteljes döntést hoznia.

Schmitt állítja: három lehetséges döntés születhet december 5-én és 6-án a Végrehajtó Bizottság ülésén. Amennyiben a határozat elmarasztaló lesz,

• megismétlődhet Los Angeles, amikor 1984-ben a sportolóikra leselkedő veszélyre hivatkozva a Szovjetunió bojkottálta az amerikai földön megrendezett nyári olimpiát. 
• A második változat első hallásra bizarrnak tűnhet, de lehet, hogy éppen ez lesz a megoldás. Dönthetnek úgy, hogy az orosz sportolókat csak azzal a feltétellel engedik rajthoz, ha az olimpiai bizottságuk 50 millió dolláros összeget utal át a NOB-nak, amelyet aztán az utolsó centig a doppingellenes küzdelem céljainak megvalósítására használnának fel.
• Végül az is megtörténhet, hogy az orosz versenyzőket ugyan rajthoz engedik, ám Oroszországnak tudomásul kell vennie, hogy a nemzeti színek képviselőinek ismét nem a saját lobogójuk alatt kell felvonulniuk és az eredményhirdetésnél sem az orosz himnuszt hallgathatják. Sokan vélekednek úgy, hogy ezt nem fogják tudomásul venni.

A Szalay Péternek nyilatkozó Schmitt szerint az orosz sportolókat a téli játékok rajtjáig, majd a számukra kedvező döntés esetén a versenyek alatt folyamatosan ellenőrizni fogják, többször, mint bárki mást, és olyan gyakorisággal,

amit akár hajtóvadászatnak is lehet nevezni.

A magyar sportdilomata tehát kifejezetten együttérez az oroszokkal. Azt pedig kifejezetten reméli, hogy az olimpia bojkottja semmiképpen sem fog bekövetkezni, bár a jelenlegi helyzet őt olykor a hidegháborúra emlékezteti. Schmitt Pál nem ért egyet azzal, hogy egy műkorcsolyázóra vagy egy curling versenyzőre ugyanúgy tekintenek, mint - csak a példa kedvéért - egy jégkorongozóra, vagy egy sífutóra, mint ha a doppingolás veszélye ezekben a sportágakban azonos lenne.

„Soha nem voltam a kollektív büntetés híve, ennek több fórumon is hangot adtam. Igazságtalannak tartom, ha egy ország minden sportolóját egy kalap alá veszik. Ebben az esetben azért, mert az Agenda 2020 is az ártatlan sportolók védelméről szól. A mostani helyzet ugyanakkor annyira elmérgesedett, hogy már-már robbanásveszély fenyeget”– hangsúlyozta Schmitt Pál, aki 1989-től nyolc évig maga is a NOB VB tagja volt.