Június 8-ra előrehozott választásokat szeretne a brit miniszterelnök, és ha szerdán erre a parlament kétharmada áldását is adja, így is fog történni. Azt néztük meg, kinek és miért jöhet jól egy ilyen fordulat.
Váratlan volt-e Theresa May bejelentése?
Ha abból indulunk ki, hogy néhány hónapja még kizárta az előrehozott választások kiírását, mondván: a kormánynak nincs szüksége erre a sikeres Brexit-tárgyalások lezavarásához, akkor mindenképpen. Csakhogy megannyi érv szól amellett is, hogy saját, illetve a Konzervatív Párt szempontjából ez volt a helyes döntés:
- a Konzervatív Párt egyes felmérések szerint több mint 20, másoknál „csak” 15 százalékkal, de mindenképpen magabiztosan vezet fő kihívójával, a Munkáspárttal szemben;
- May népszerűsége igen magas – a néhány napja ismertetett kutatási adatok szerint a lakosság 55 százaléka támogatja őt. Ez az a pillanat tehát, amikor megfelelő legitimációt szerezhet magának, hiszen ilyenje eddig nem volt: ő választások nélkül lett kormányfő, amikor átvette a pozíciót a Brexit-referendum utána távozó David Camerontól;
- Mintegy három héttel a hivatalos procedúra elindítása után a Brexit-ellenzők tábora megcsappant, most mindössze 45 százalékos;
- A Labour romokban van, mindenek előtt a szocialista nézeteket valló, a pártjában 2015-ben és 2016-ban is elnökké választott, a társadalomban azonban sokkal inkább elutasított, mint elfogadott Jeremy Corbyn miatt;
- A Konzervatívok elveszíthetnek ugyan néhány mandátumot (elsősorban a Liberális-demokraták javára, akiket 2015-ben a szavazói megbüntettek, amiért korábban összeálltak Cameronnal), de úgy számolnak, hogy mindenképpen növelni fogják a többségüket a törvényhozásban. Most 17 fős többségük van, ennél jóval többet várnak.
Biztos lesz választás?
Gyakorlatilag igen. Theresa May bejelentése szerint a kormány azt szeretné, ha a britek június 8-án, alig hét hét múlva választhatnának, ehhez azonban az kell, hogy a törvényhozás kétharmada szerdán áldását adja a tervre. Márpedig a Labour és a Lid-Dem is már kedden jelezte: megszavazza a kezdeményezést.
Miért jó a Labournek (ha már ennyire rosszul áll), hogy választás legyen?
Tulajdonképpen nem nagyon tehet mást, mint igent mond. Ha nem támogatja az ötletet, azzal gyakorlatilag azt mondja, hogy nem kell neki ez az esély a kormánybuktatásra. Lényegében saját gyengeségét ismerné el, ezt pedig nem teheti meg.
Ráadásul a Brexit árnyékában ez nem egy egyszerű választás, itt bármikor jöhet egy hangulatváltás, ami áthúzhatja May számításait.
Miként hat ez a brit gazdaságra?
Egyelőre nehéz lenne megmondani, milyen hatása lesz rá, egy biztos: a font öthavi csúcsra emelkedett a doollárhoz képest Theresa May bejelentése nyomán. Ennek oka minden bizonnyal abban keresendő, hogy a bizonytalanság minden egyébnél többet árt a piacnak, márpedig az utóbbi időben – mint arra a kormányfő is rámutatott – megannyi kérdőjel felvetődött, megannyi kormánypárti és ellenzéki húzás tette kiszámíthatatlanná a folyamatot. A piac tehát jó eséllyel az ennek felszámolására tett kísérletet honorálta.
Elbukhat-e a Brexit?
Ez jóformán kizárt. A két legnagyobb párt, a Konzervatívok és a Munkáspárt egyaránt leszögezte, hogy tiszteletben tartja a britek tavaly júniusi döntését, amikor kicsiny többséggel ugyan (51,9-48,1)az Európai Unió elhagyása mellett szavaztak. A centrista Liberális-demokraták, illetve a Zöldek, a Brexit egyértelmű ellenzői egyetlen esetben akadályozhatnák meg a kilépést: ha megnyerik a választást. Nem fogják.
De legalább késhet a Brexit?
Mint arra az Independent rámutatott: még ez is valószínűtlen. A valós tárgyalások ugyanis várhatóan csak a német szövetségi választások után kezdődnek, azokat pedig szeptemberben tartják, tehát addig bőven megalakulhat az új brit kormány.
És miként reagált a bejelentésre a brit közvélemény?
Egyértelműen. A bejelentés után készített, a The Guardian által idézett felmérés szerint a megkérdezettek 54 százaléka jó ötletnek tartotta az előrehozott választást, 21 százalék ellenezte azt, 25 százalék pedig nem foglalt állást. Amikor felvetették, szerintük mi lesz az eredmény, legalább 25 százalék azt felelte, hogy a mostani 17 helyett több mint száz mandátumos többsége lesz a Konzervatív Pártnak, azaz May földcsuszamlásszerű győzelmet arat. Mindez egybevág azzal, hogy a miniszterelnöki bejelentés után többen azt latolgatták: valójában nem egy Tory puccsról van-e szó, amivel Theresa May akkora sikert arat, hogy sok-sok évre bebetonozhatja pártját a hatalomba. Egy biztos: amikor a briteket megkérdezték, minek tekintik a június 8-i voksolást, rendes választásnak vagy második Brexit-népszavazásnak, 67 százalék nevezte meg az előbbit, és csak 17 a re-referendumot.
Mi lesz a skótokkal?
A dolgok jelenlegi állása szerint Theresa May lépésének legnagyob kockázata éppen Skócia sorsa lehet. A skótok ugyanis már így is hajlanak egy újabb elszakadási népszavazás megtartására, és most megerősíthetik az ezt képviselő vonalat, leszavazva helyben a Konzervatívokat. Ezzel a függetlenséget támogatók annyira erősek lehetnek, hogy őket leállítani még egy a mostaninál jóval nagyobb Tory-többségnek sem lesz egyszerű a londoni parlamentben.