Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az orosz diplomaták kiutasításáról hozott döntés annyira váratlan volt, hogy az érintettek nem tudtak időben repülőjegyet váltani Moszkvába. De nem ez a legnagyobb baj.
72 óra alatt lehetetlen Washingtonból Moszkvába szóló repülőjegyet szerezni. Ráadásul most nem is csak egyre, hanem egyszerre 35-re lenne szükség. Ennyi orosz diplomatát utasítottak ki az Egyesült Államokból (bár közülük néhányan nem a fővárosban, hanem San Franciscóban dolgoznak). Három napot kaptak arra, hogy elhagyják az országot, de év végén a járatok telítettek. A kiutasított diplomatáknak nincs más választásuk, New Yorkban kell megpróbálniuk jegyet szerezni. Az Interfax hírügynökség szerint elképzelhető, hogy az újévet a hazafelé tartó gép fedélzetén köszöntik, bár az orosz elnöki hivatal közölte, hogy már otthon szilvesztereznek. Az amerikai-orosz kapcsolatok alakulása mindenesetre aligha ad okot a koccintásra. Ráadásul most inkább a józanság megőrzésére volna szükség.
Mélypont
A hidegháború befejezése óta nem volt példa arra, hogy az Amerikai Egyesült Államok egyszerre ennyi orosz diplomatát utasítson ki. A bevett gyakorlat szerint az orosz válaszlépések egyike az lehetett volna, hogy Moszkvából ugyanennyi amerikai diplomatát utasítanak ki, az orosz külügy ezt is javasolta Vlagyimir Putyinnak, aki azonban végül elállt ettől a tervétől.
A 35 orosz diplomata kiutasítása mellett zár alá vettek két, az orosz állam tulajdonában lévő birtokot is New Yorkban, illetve Marylandben. A ott dolgozó orosz alkalmazottakat nem engedik be a diplomaták pihenését, kikapcsolódását (az amerikai vádak szerint valójában a diplomáciaival nem összeegyeztethető, vagyis kémtevékenységet) szolgáló létesítményekbe.
Ilyen lépésre még a hidegháború legridegebb éveiben sem volt példa. Az amerikaiak emellett több orosz szervezet, cég és magánszemély ellen rendeltek el szankciókat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy számláikat befagyasztották, amerikai állampolgárok nem léphetnek velük üzleti kapcsolatba. A két szervezet az orosz katonai hírszerzés, illetve a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) nevű titkosszolgálat. A magánszemélyek a szolgálatok irányítói közé tartoznak. A cégek listáján pedig az АНО "Профессиональная ассоциация создания и обработки данных", "Специальный технологический центр" и "ЦОР Секьюрити" szerepel. A nevük, különösen cirill betűkkel írva elsőre nem sokat mond. Az már többet, hogy Washington szerint ezek a vállalatok nyújtottak segítséget a szankciókkal sújtott szolgálatoknak abban, hogy hekkertámadásokat intézzenek az Egyesült Államok számítógépes rendszerei ellen az elnökválasztás idején. A mostani botrány megértéséhez ez jelenti a kulcsot.
Obama döntése
A szankciókról és a kiutasításokról a távozó amerikai elnök, Barack Obama döntött. Bár a döntés indoklásában az is szerepel, hogy az orosz biztonsági szolgálatok, a rendőrség megengedhetetlen módon zaklatta, megfélemlítette az Oroszországban (valamint más országokban) dolgozó amerikai diplomatákat az elmúlt években és különösen a legutóbbi 12 hónapban, aligha ez az elsődleges ok. A zaklatás, a megfélemlítés nem most kezdődött. Mint ahogyan az sem újdonság, hogy Moszkva és Washington viszonya az elmúlt években fokozatosan süllyedt a mélypontra a Krím orosz bekebelezése, nyugat-ukrajnai beavatkozása (az arra válaszként elrendelt nyugati büntető intézkedések) vagy éppen szíriai beavatkozása miatt. Bár ezek a folyamatok nyilván szerepet játszottak abban, hogy az oroszokkal szembeni túlzott engedékenységgel, gyengeséggel, tehetetlenséggel vádolt Obama még távozása előtt meg akarta mutatni, hogy nem olyan pipogya alak, mint azt bírálói állítják, nem ez volt az utolsó csepp a pohárban. Hanem a hekkerbotrány.
Orosz hekkerek Trump mellett?
Az amerikai titkosszolgálatok szerint Oroszország titkos akciókkal támogatta az amerikai elnökválasztási kampány idején Donald Trumpot, valamint a Kreml érdekeit kiszolgáló orosz hekkerek álltak az amerikai számítógépes rendszerek elleni támadások mögött – írta december elején két tekintélyes amerikai lap, a New York Times és a Washington Post. Az oroszok természetesen cáfoltak, bizonyítékokat követeltek. A New York Times-nak nyilatkozó magas rangú CIA-illetékes szerint nagy magabiztossággal állítható, hogy orosz szereplők is részt vettek az amerikai szerverek elleni támadásokban.
Biztosak vagyunk abban, hogy az orosz hekkerek nem csak a Demokrata Párt szervereit törték fel – innen szivárogtatták ki a Hillary Clintont rossz fényben feltüntető e-mailek tízezreit – hanem bejutottak a Republikánus Párt rendszereibe is. Viszont a számítógépes bűnözők nem tették közzé azt, amit a Trump-tábor szerverein találtak
– írta a New York Times.
„Ha csak az lett volna a cél, hogy diszkreditálják a teljes amerikai politikai rendszert, akkor miért csak az egyik pártnak ártó dokumentumokat hoztak nyilvánosságra? Különösen olyan helyzetben, amikor Trump is kiváló célpont lett volna” – állította a neve mellőzését kérő egyik amerikai illetékes. Trump és stábja mindvégig következetesen elutasította azokat a vádakat, hogy bármi köze is lenne a támadásokhoz.
Az FBI csütörtökön tette közzé legfrissebb jelentését az orosz hekkerakciókról ebben már technikai részletek is szerepelnek arról, hogy az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat milyen módon nyúlt bele az amerikai számítógépes választási rendszerbe – írja a Reuters.
Obama bosszúja?
A jelentés kétségtelenül Obama kezére játszott (a közzététel időzítését nehéz véletlen egybeesésnek titulálni), nem kizárt, hogy így akart még búcsúzóul visszavágni az oroszoknak, akik a vádak szerint győzelemre segítették Trumpot. No meg odavágni magának Trumpnak és megmutatni neki, hogy milyen ember is valójában az ő új orosz barátja, Vlagyimir Putyin, akivel a kampányban tett ígérete szerint rendezni készül a két ország viszonyát.
A megválasztott elnök tanácsadója, Kellyane Conway nyilatkozata is arra enged következtetni, hogy Obama döntésének ugyan komoly külpolitikai következményei lesznek, de az okok valójában belpolitikaiak. A tanácsadó szerint megpróbálják sarokba szorítani Trumpot a beiktatása előtt, ami nem éppen demokratikus módja a hatalom átadásának. A szankciók szerinte egyébként szimbolikus jelentőségűek, gyakorlati hasznuk nincs, hiszen a megbüntetett orosz titkosszolgálatoknak aligha vannak befagyasztható számlái az Egyesült Államokban. Ráadásul a lehetőség adott: ezek a döntések visszavonhatóak, visszafordíthatóak Trump hivatalba lépése után. Kérdés, hogy mit lép majd a megválasztott elnök, aki a napokban végre találkozik a titkosszolgálatok vezetőivel, hogy tisztázza a helyzetet.
Moszkva válasza
„Oroszellenes agónia” – így nevezte Dmitrij Medvegyev kormányfő az Obama-adminisztráció döntését. Moszkva megalapozatlannak, túlzónak tartja a kiutasításokat és a szankciókat és hasonló válaszlépésekre készül. A hekkervádakat pedig következetesen tagadja. Pénteken az orosz külügyminisztérium 31 Moszkvában és 4 Szentpéterváron dolgozó amerikai diplomata kiutasítására tett javaslatot, Putyin azonban ebbe a dologba – annak ellenére, hogy sokan a gyengeség jelének tarthatják – végül nem állt bele, inkább meghívta a diplomaták gyerekeit a Kreml-beli ünnepségre.
