Árus Zsolt egy szerdai gyergyószentmiklósi sajtótájékoztatón ismertette a prefektus elleni kifogásait, amelyeket személyes blogján is közzétett. Amint leírja, tavaly szeptemberben figyelt fel arra, hogy a székelyföldi Hargita megye egyetlen román többségű városában, Maroshévízen (Toplita) sem a település, sem az intézmények nevei nincsenek kiírva magyarul. Emlékeztetett arra, hogy a román törvények kötelezik az önkormányzatokat a többnyelvű feliratozásra ha egy kisebbség helyi aránya meghaladja a 20 százalékot, és Maroshévízen a magyarok a lakosság 21 százalékát teszik ki. 

A maroshévízi jogsérelemről több rendben tájékoztatta írásban Hargita megye prefektusát, és kérte a törvény betartatását, de beadványaira nem kapott választ, és a többnyelvű feliratok sem jelentek meg a városban. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) aktivistája arra figyelmeztetett, hogy a kormány helyi képviseletét ellátó prefektus a törvényesség őre kellene hogy legyen a megyében, de azzal is törvényt sértett, hogy válasz nélkül hagyta a beadványait, és azzal is, hogy nem lépett fel a magyarok nyelvi jogainak az érvényesítéséért. 

Árus Zsolt az MTI-nek elmondta, mindez tulajdonképpen a prefektus etnikai alapú részrehajlását jelzi, hiszen a kormány képviselője rendszeresen fellép az olyan ügyekben, amikor a Hargita megyében 13 százalékot kitevő románok vélt érdekei sérülnek. 

A maroshévízi kétnyelvűség azért is kényes ügynek számít, mert korábban ennek a városnak volt a polgármestere Mircea Dusa jelenlegi védelmi miniszter, akit Victor Ponta kormányfő többször kormánya magyar ügyekben illetékes szakértőjének nevezett. A nyelvi jogokat is biztosító önkormányzati törvény életbe lépése idején Mircea Dusa éppen Hargita megye prefektusa volt.