2014. november. 24. 09:47 hvg.hu Utolsó frissítés: 2014. november. 24. 10:14 Világ

Brüsszeli prof: Orbán oroszpártibb, mint a 80-as évek kommunista vezetői

Orbán Viktornak Vlagyimir Putyinban az autoriter állammodell, a rendőrállam és a média rövid pórázon tartása tetszik igazán – állítja a Brüsszeli Szabadegyetem politikatudományi szakának dékánja, Jean-Michel de Waele, aki az Euractivnak adott interjút.

Párhuzamot lát az 1989-es események, a berlini fal lebomlása és a kommunizmus dominószerű és váratlan összeomlása, és a jelenkor eseményei között a Brüsszeli Szabadegyetem politikatudományi tanszékének dékánja, Jean-Michel de Waele az Euractivnak adott interjúban, amelyben jórészt Orbán Viktorról volt szó.

De Waele szerint most dominóelvszerűen követik egymást az események: Victor Ponta vereséget szenvedett a romániai elnökválasztáson, több ezren tüntetnek az Orbán-kormány ellen, Csehországban pedig azért tüntetnek Milos Zeman cseh elnök ellen, mert túl közel sodródott Moszkvához. Tavaly pedig utcai tüntetések nyomán bukott meg a bolgár kormány. Ez a professzor szerint nem történhetne meg Nyugat-Európában, mert Közép-Európában a jóléti államok gyengébbek, erősebb a korrupció és a hatalom törékenyebb.

Ugyanakkor míg Romániában az elnökválasztás győztese, Klaus Iohannis alternatívát jelent, addig Magyarországon Orbánnak látszólag nincs alternatívája.

Arra a kérdésre, hogy az orosz-tényező mennyire meghatározó ezek mögött a folyamatok mögött, azt válaszolta De Waele, hogy Csehországban és Magyarországon a közfelháborodás a kormányok oroszbarát politikáján van, egyes közép-európai politikai erők ugyanis úgy egyensúlyoznak, mintha még mindig választani lehetne az EU és Moszkva között, ami abszurd.

Orbán Viktor oroszpártibb, mint a nyolcvanaes évek kommunistái – állítja a politológiaprofesszor, aki szerint ez fölöttébb furcsa, hiszen míg Bulgária és Csehország esetében tudható, hogy megvan az oroszbarát, szlavofil tradíció, és üzleti-alvilági összefonódás, addig a magát mélyen nyugatinak érző magyarok szemében az Orbán–Putyin-szövetség elképesztő. Orbánnak egyébként az orosz elnökben nem a személye tetszik, hanem az autoriter állammodell, a rendőrállam, a média rövid pórázon tartása és ez az egész minimál- vagy díszletdemokrácia.

Arra a felvetésre, hogy Orbán azt hangoztatja, hogy az ő unortodox, államosító útját követi majd Európa, a professzor azt válaszolta, hogy szerinte ez nem így lesz, mert egy dolog a Barroso vezette előző Európai Bizottság ultraliberális politikáját bírálni, amelyet sok országban megtesznek, és egy másik dolog az, hogy kik támogatják Orbánt ténylegesen: nagyjából a francia Le Pen és a brit UKIP hívei.

A riporter azon kérdésére, hogy az új EP-elnök Jean-Claude Juncker odanyilatkozik-e majd Orbánnak, ellentétben elődjével, Barrosóval, a professzor azt válaszolta, hogy a bizottság valóban kritizálhatna többet, de nehéz volna megmondani, hogy fog-e. Akkor fog szerinte, ha a kormányfők és államfők engedik, hogy ilyen szerepet játsszon. Juncker erőssége, hogy tapasztalt, van víziója Európáról, nem annyira liberális, mint Barroso és nem annyira Amerika-barát, mint elődje, de könnyen démonizálható is, hiszen luxemburgi kormányfőként az ő kormányzása alatt vált adóparadicsommá az ország, és nem rémlik, hogy akkor kiállt volna amellett, hogy erkölcsi okokból kellene változtatni a dolgokon.

Hirdetés