Világ hvg.hu 2014. augusztus. 29. 17:36

Norvégia szankciókat kért Magyarország ellen

Az európai ügyekkel foglalkozó norvég miniszter megtoldotta csütörtöki nyilatkozatát, és elmondta: ezen a héten az összes tagállamot megkeresték, és arra biztatták az EU-t, hogy fontoljon meg egy esetleges szankciót Magyarország ellen.

A norvég közszolgálati rádiónak nyilatkozott pénteken Vidar Helgesen, az ország európai ügyekkel foglalkozó minisztere.

Mint mondta, csütörtökön az EU-hoz fordultak, és azt javasolták, hogy szabjanak ki szankciókat Magyarországra – írta a Local.no.

Helgesen a rádiónak úgy fogalmazott: "Nagyon aggódunk az elmúlt néhány évben Magyarországon tapasztalt, az ország jogállamiságát és a demokráciát megkérdőjelező változások miatt. Az Európai Unióhoz fordulunk, hogy ne hallgasson, amikor egyik tagállamában kiveszni látszanak a demokratikus értékek."

Mint mondta, ezen a héten az összes tagállamot megkeresték, és arra biztatták az EU-t, hogy fontoljon meg egy esetleges szankciót Magyarország ellen. Norvégia azért állította le a norvég alapokból a magyar államnak járó kifizetéseket, mert nem akarja finanszírozni ezeket a változásokat – tette hozzá.

Mint arról beszámoltunk, Helgesen a magyar kormányt ostorozó levelet írt a Financial Timesnak. Norvégia nem tagja ugyan az EU-nak, de mélyen elkötelezett az európai integráció értékei mellett, amelyeket szerinte most éppen egy olyan állam kérdőjelez meg, amely tagja az EU-nak, és tetemes uniós támogatásban részesül – írta. Már a csütörtöki levélben utalt rá: csalódott, hogy az uniós intézmények jobbára semmilyen választ sem adtak erre.

A kormány részéről Szijjártó Péter államtitkár válaszolt Helgesen levelére. Azt írta, a norvég európai ügyi miniszter nyilatkozata hiteltelen, homályos általánosításokon alapul és figyelmen kívül hagyja a legalapvetőbb tényeket.

Hirdetés
hvg360 Bábel Vilmos 2025. január. 10. 09:30

A szélsőjobb és Elon Musk migrációs népszavazást csinálna a német választásból, pedig sokkal többről szól

Egy végtelenül rossz hangulatban lévő Németország választ magának új képviselőket február 23-án. Gazdaság- és társadalompolitikai krízis van az országban, és ezt mostanra mindenki megérezte. Ez sok más nyugati demokráciára is igaz, de a németek jobban megszenvedik, mert a bukott modellt a sajátjuknak érezhették. Nem valószínű, hogy egy új kancellár alapvető kérdésekben másfelé vinné az országot, mint az elődje. Az ajánlat inkább az, hogy jobban csinálna hasonló dolgokat, kis változtatásokkal. A szélsőjobb közben a migráció kérdésében közelebb került a közhangulathoz, mint bármelyik másik párt. Az osztrák példától félnek a demokratikus pártok.