"A magyarországi választások közeledtével felerősödhetnek azok a bírálatok, miszerint a magyar központi bank nem élvezi a többi jegybank által olyannyira őrzött függetlenséget" – vélekedett a magyar monetáris politikáról szóló, vasárnap éjjeli blogbejegyzésében a The Wall Street Journal (WSJ) európai kiadásának online változata.

"Az alacsony kamatláb népszerű a közvélemény szemében. Orbán (Viktor miniszterelnök) a második egymást követő ciklusáért fog megküzdeni az áprilisi vagy májusi parlamenti választásokon" – írta magyarázatként a WSJ. Idézte Phoenix Kalent, a Goldman Sachs közgazdászát, aki szerint a Magyar Nemzeti Bank "merész utat választott, amelyet valószínűleg előzetesen meghatároztak szélesebb politikai összefüggések".

A blogbejegyzés szerzője úgy véli: Magyarország addig fogja fenntartani 2014-ben a monetáris lazítás politikáját a gazdaság talpra állításának és a kormány gazdaságpolitikájának a szolgálatában, ameddig azt a pénzügyi piacok engedik. Matolcsy György MNB-elnök, az Orbán-kormány volt gazdasági minisztere azzal a kihívással néz szembe, hogy el kell döntenie, mennyire alacsonyra tudja lenyomni a kamatlábakat, és így mennyi pénzt tud pumpálni a gazdaságba, mielőtt ismét szükségessé válik a kamatemelés.

Néhány elemző amiatt aggódik, hogy a túl alacsony alapkamat miatt csökkenhet a magyar államkötvény és más forintkötvények vonzereje – írta a The Wall Street Journal.

A blogbejegyzés felhívta a figyelmet arra, hogy Közép- és Kelet-Európán belül Magyarországnak a legmagasabb a GDP-hez viszonyított eladósodottsága, és hogy az adósság mintegy 40 százaléka külföldi befektetők követelése.

"Mind a háztartások, mind a kormány súlyosan eladósodott devizában, ami azt jelenti, hogy Magyarországnak viszonylag szilárdan kell tartania a fizetőeszközét" – írta a WSJ. A lap – elemzőkre hivatkozva – azt írta, hogy a jelenleg alacsony infláció 2014 vége felé valószínűleg felgyorsul majd a gazdasági fellendüléssel együtt, de az MNB szerint 2015-ben is tartani lehet a 3 százalékos inflációs célt.

A Der Spiegel című német hetilap szerint a romák nemcsak a szegénység miatt, hanem az őket sújtó diszkrimináció és üldöztetés miatt is menekülnek Délkelet-Európából az unió nyugati államai felé. De hozzáteszi, hogy a romákkal szembeni rasszizmus mindennapi dolog Németországban is.

A liberális lap úgy véli, hogy különösen nehéz a magyarországi romák helyzete annak ellenére, hogy "a budapesti kormány mennyire büszke romaintegrációs stratégiájára". A riportban megszólaló Daróczi Gábor szerint Magyarországon a romákat szisztematikusan diszkriminálják. A Romaversitas Alapítvány vezetője úgy nyilatkozik, hogy az országban pogromhangulat uralkodik, amely a harmincas évekre emlékeztet.

A Der Spiegel szerint "az Orbán-kormány több tagja is nyíltan uszít a (roma) népcsoport ellen". A lap idézi Bayer Zsoltnak, "Orbán Viktor állítólagos bizalmasának" azt az írását, amely miszerint "a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre".

A cikkben kitértek a szélsőjobboldali szervezetek által tartott 2011-es gyöngyöspatai erődemonstrációra is, s emlékeztettek arra, hogy a települést jelenleg jobbikos polgármester irányítja, aki születésszabályozást követel a romák körében, és az iskolában külön emeleten tanítják a roma gyerekeket.