2013. november. 15. 11:08 MTI Utolsó frissítés: 2013. november. 15. 15:18 Világ

Súlyos a helyzet Sanghajban

Kínai mérések szerint is "súlyosan szennyezett" Sanghaj levegője pénteken – a fűtési szezon indulásával a következő hetekben Észak-Kínába is visszatér majd a köd.

A kelet-kínai metropolisban csütörtök este óta mind a városi meteorológiai központ, mind a saját mérőállomással rendelkező amerikai konzulátus adatai szerint "nagyon egészségtelen", illetve "súlyos mértékben szennyezett" a levegő. A levegő minőségének általános mutatója délutánra a 240-es értékhez közelített, amely a még egészségesnek tartott felső határérték több mint kétszerese.

Az emberi szervezetre leginkább káros finom porszemcsék, a PM2,5 köbméterenkénti koncentrációja 228 mikrogrammra kúszott, ami a nemzeti 75 pontos norma csaknem háromszorosa, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által meghatározott 25 pontos küszöbnek pedig több mint kilencszerese. A PM2,5 részecskék azért különösen veszélyesek, mert belélegezve a tüdő mélyébe jutnak, ahonnan felszívódnak, és a keringésbe jutnak.

A város nevezetességeinek – így a Gyöngy-toronynak vagy a 490 méteres Pénzügyi Világközpontnak – is csak a körvonalai láthatóak, s a "sanghaji Duna-part", a Bund is sűrű ködben ül. A várost az elmúlt hét során több alkalommal is sűrű köd lepte el, s a hideg idő beköszöntével egyre több ilyen eset lesz majd – figyelmeztetett a városi információs szolgálat. A lakosokat kültéri tevékenységük minimalizálására, lehetőség szerint zárt ajtók mögött maradásra szólították fel.

A hosszan tartó, sűrű szmog Közép- és Észak-Kínába is egészen biztosan visszatér majd, ahol sok városban pénteken kezdődött hivatalosan is a fűtési szezon. Az elmaradottabb vidéki területeken a mai napig szénnel fűtenek, október végén az észak-kínai Harpin városa a nemzetközi lapok címlapjára is került emiatt: a 11 milliós metropoliszban a PM2,5 aránya akkor meghaladta a köbméterenkénti ezer mikrogrammot.

Hirdetés
Címkék
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.