2013. szeptember. 27. 10:33 MTI Utolsó frissítés: 2013. szeptember. 27. 12:06 Világ

Felkavarta a vizet Abbász beszéde

Az izraeli delegációt vezető Juvál Steinic hazugsággal vádolta meg Mahmúd Abbász palesztin elnököt, és kiábrándítónak nevezte az ENSZ-közgyűlésben elmondott csütörtöki beszédét, de Seli Jahimovics, az ellenzéki szociáldemokrata Munkapárt vezetője mérsékeltnek és reménykeltőnek ítélte Abbász szavait.

"Szerintem nem a béke beszéde volt. A terror elítélése helyett a terror ellen küzdőket bélyegezte meg" – mondta Juvál Steinic, Benjámin Netanjahu miniszterelnök keményvonalas bizalmasa a The Times of Israel című, angol nyelvű honlapnak az Abbász-beszédről.

A delegáció vezetője elsősorban Izrael zsidó államként való el nem ismerése miatt nevezte kiábrándítónak az elhangzottakat. "Ahelyett, hogy elismerte volna Izrael létjogosultságát a zsidók államaként, Izrael megteremtéséről mint a palesztin katasztrófáról, 'nakbáról' beszélt" – közölte.

A csalódott Steinic szerint Abbász "meg sem említette, meg sem köszönte az általunk megtett fontos gazdasági lépéseket, helyette folytatta az Izrael elleni támadásokat. Nem láttunk semmiféle változást a Palesztin Hatóság vezetőjének hangvételében" – vélekedett a jelenleg a stratégiai ügyek és nemzetközi kapcsolatok minisztereként is dolgozó politikus.

Steinic azzal is megvádolta a palesztin vezetőt, hogy "hazudik a világnak, amikor azt állítja, hogy 1948-ban és 1967-ben Izrael támadta meg a palesztinokat. Az igazság ennek az ellenkezője".

Az izraeli ellenzéket és a szociáldemokrata Munkapártot vezető Seli Jahimovics viszont az Abbász-beszéd után felszólította Netanjahut, hogy válaszul többet tegyen a béke érdekében. Abbász "mérsékelt megjegyzései elősegítik az óvatos derűlátást, hogy a párbeszéd új korszakába lépünk, amely a megegyezéshez vezethet" – írta közleményében.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.