Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az egyiptomi kormánypárti és független sajtó egyöntetűen üdvözölte és legitimnek minősítette az iszlamista államfő, Mohamed Murszi hadsereg általi elmozdítását, kivétel ez alól csak a Muzulmán Testvériség lapja volt.
Az al-Gumhúríja című kormánylap "a nép legitimitásának győzelmeként" ünnepelte a fordulatot. A vezető kormánypárti napilap, az al-Ahram is azt írta, hogy a "népi legitimitás" elűzte az elnököt. A Murszi ellenzékét nagymértékben támogató független sajtó – köztük az al-Horuk és az al-Maszri al-Jum – "a hadsereg és a nép győzelméről", "Egyiptom visszatéréséről" írt.
(Az egyiptomi elnökbuktatásról itt olvashat bővebben!)
A Horreja al-Adala, a Muzulmán Testvériségből kivált Szabadság és Igazságosság Pártjának lapja ellenben nem adott hírt Murszi elmozdításáról. Ehelyett a leváltott elnököt támogató egyik tüntetésről számolt be, és közölte Murszi egyik utolsó felhívását, amelyben egységkormány létrehozását javasolta.
Az izraeli lapok mind kiemelt helyen, címlapjukon foglalkoznak az egyiptomi fordulattal. Az izraeli Háárec című lap szerint az ellenzék számára is komoly kihívásokat jelent a katonaság szerepe a történésekben. „Ha egy demokráciát célzó forradalom a szuronyokra hagyatkozik céljai elérése érdekében, akkor új jelentése lesz a demokráciának. Aggódniuk kell majd, hogy meggyőzzék a hadsereget a laktanyákba való visszatérésről, hogy a civilek kormányozhassanak. Ráadásul már most meg kell győzniük mindenkit, hogy a katonai uralom a népakaratot türközi" – írta a lap.
"Nem demokrácia"
A Maariv egyik cikke szerint nem demokrácia, amikor egy megválasztott elnököt megdöntenek a tömegek és a hadsereg. Feltűnő a különbség a tereken tüntető fiatalok és a választási urnáknál megjelenő tömegek véleménye között, s a kutatásokból az derül ki, hogy az utóbbi öt évben folyamatosan nőtt a vallási tényezők ereje az országban.
A lap szerint egyáltalán nem egyértelmű, hogy a tüntetőkkel azonosul a többség, lehet, hogy a választásoknál ismét illúziónak bizonyul a Facebookon szerveződő fiatalok ereje. De „Egyiptom az arab világ legnagyobb és legfontosabb országa. Izraeli szemszögből nézve azt kell kívánni, hogy gyorsan kilábaljon a válságból, hogy egy működő és virágzó szomszéddá váljon. A tegnap este kijelölt testületről nem mondhatjuk, hogy pontosan ez a demokrácia, de sok szerencsét kívánunk neki” – írta az izraeli Maariv.
Két évvel az arab tavasz után kitört az "egyiptomi nyár" – írta csütörtökön a Le Parisien, amely valamennyi francia napilaphoz hasonlóan címlapján foglalkozott az egyiptomi politikai fordulattal. Az iszlamisták kudarcának büntetése című szerkesztőségi írásában a Le Figaro arra hívta fel a figyelmet, hogy Egyiptomban "a kulisszák mögött mindig a hadsereg mondja ki az utolsó szót".
"A városi fiatalság lázadásával szemben a tábornokok két évvel ezelőtt elengedték a kifáradt Mubarak és üzletelő klánjának a kezét ... Murszi a demokrácia paródiáját mutatta be, nem rendezte a gazdasági problémákat, nem volt tekintettel az ország érdekeire, a saját mozgalmának törvényét kényszerítette az országra, s egy év alatt az ellenzék megszervezte magát. A hadsereg, amely megbékélt Murszival, végül őt is dobta" – írta a konzervatív lap.
"Elképesztő visszaélés a hatalommal"
A Libération szerint Murszi egy év alatt nem tudta bebizonyítani, hogy a mérsékelt iszlám működhet demokratikus keretek között. A tekintélyelvű sodródása miatti frusztrációk az alkotmány vitatott reformjában koncentrálódtak, amely egyértelműen sértette az egyéni és a vallási szabadságjogokat – hívta fel a figyelmet a baloldali lap.
A Le Parisien szerint az iszlamisták visszaélése a hatalommal "elképesztő" volt. A forradalomnak, amelyet nem ők robbantottak ki, sokáig haszonélvezői lehettek, miután imázsuk alapján ők voltak az előző rendszer mártírjai. "Egyiptomban a vallásosok nem tudtak csodát tenni. A politikai iszlamizmus megmutatta a korlátait" – írta a lap.
A mértékadó Le Monde szerint senki nem gondolta, hogy Egyiptomban egyik napról a másikra skandináv demokrácia fog működni. A liberális lap megítélése szerint az országban egy forradalmi folyamat zajlik, amelynek második felvonása volt Murszi megbuktatása. "Megint a hadsereg" címmel közölt jegyzetet az egyiptomi eseményekről a Der Standard. Az osztrák liberális lap szerint Mohamed Murszi kikényszerített távozása még nem garancia a nyugalomra Egyiptomban.
A nép érdekében
Az egyiptomiak egy része erősen hisz abban, hogy a hadsereg alapjában az emberek érdekében cselekszik. De még úgy is, hogy megpróbáltak közéleti személyiségek egy sorának felvonultatásával legitimitást kölcsönözni a lépésnek, a hadsereg mégis kétes őre marad a demokráciának. Az alkotmánymódosítások, amelyeket a hadsereg forgat a fejében, aligha fognak egybevágni az ellenzék szándékaival. Mohamed el-Baradei és szövetségesei nagy kockázatot vállalnak: gyakorlatilag ők vállaltak biztosítékot arra, hogy a helyzet nem marad meg a katonai puccs szintjén. Különösen II. Tavadrosz kopt pápa, illetve az egyiptomi keresztények számára járhat tragikus következményekkel, ha félresikerül az átmenet – írta a Der Standard.
Svédország elfogadhatatlannak tart bármilyen katonai beavatkozást, még akkor is, ha úgy tűnik, hogy ennek a beavatkozásnak széles körű támogatottsága van az egyiptomi társadalomban – írta a Svenska Dagbladet országos napilap a svéd külügyminiszter Carl Bildt reagálását ismertetve.
A külügyminiszter az egyiptomi helyzetet veszélyesnek nevezte. Úgy vélekedett: "ha elnyomják azokat az erőket, amelyek még támogatják Murszi elnököt, főként a Muzulmán Testvériséget, akkor az országban kialakul egy olyan spirál, amelynek egyre súlyosabb következményei lesznek" – idézte a lap a minisztert. Bildt ugyanakkor hangsúlyozta: csak további adatok birtokában tudja majd megállapítani, hogy Egyiptomban katonai puccs történt-e.
