Szaporodnak a szerbiai magyar kisebbség tagjai elleni erőszakos bűncselekmények. Hogy az incidensek a fellendült általános bűnözési kedvnek köszönhetőek-e, vagy az ismét fellángolt etnikai erőszaknak, abban a magyarok véleménye is megoszlik. Szerbek és magyarok is úgy látják azonban: a Vajdaság békéje megromlott, a közösségek szeparálódnak, a szerb (és magyar) nacionalisták pedig élezik a helyzetet.
A vajdasági közbiztonság fokozatos romlásának szerves részeként, magyar fiatalok ellen elkövetett támadásokról is több ízben beszámolt az utóbbi időben a vajdasági és a magyarországi sajtó is. (Az incidensekről Pofonok völgye címmel a február 23-i nyomtatott HVG is közölt riportot.)
Egyértelműen magyarellenes tendenciát vél felfedezni a mostani veréshullám mögött a hvg.hu-nak nyilatkozó temerini Csorba Béla, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) körzeti szervezetének elnöke. Csorba – akit 2004-ben egy 32 centis konyhakéssel átszúrt üzenet várt a kertjében Legyilkolunk benneteket! (Zaklaćemo vas) felirattal – nem tartja kizártnak, hogy az utóbbi időben alakuló, második világháborús és azt követő sebeket lezárni igyekvő szerb-magyar megbékélési folyamatok bántják bizonyos extrém, fasisztoid csoportok szemét, és ebbe próbálnak ily módon belerondítani.
Vitatkozik álláspontjával Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és egyben a tartományi parlament elnöke. A hvg.hu-nak nyilatkozó Pásztor nem tartja valószínűnek, hogy "az eseményekben szereplő személyek egyáltalán tudnak a megbékélésről, és tudnak a 40-es évek történelméről". Mint mondja: "ezek olyan alultájékozott, alulművelt, a politikai és a szociológiai paletta peremén mozgó egyének, akik egészen biztos, hogy ennek a történetnek nem részesei".
Utóbbi feltételezésnek ellentmondani látszik, hogy "a betiltott Obraz nevű soviniszta, magyarellenes szervezet egyenpólóját viseli a legutóbbi temerini ügy egyik már felmentett támadója, az egyik közösségi oldalon található több kép tanúsága szerint" – hívja fel figyelmünket a magyarok ellen elkövetett atrocitások dokumentálásával foglalkozó Emberi Jogi Központ elnöke, Andróczky Csaba.
Temerin az ütközőzóna
Temerin Vajdaságban a nemzetek közötti incidensek szimbólumává vált az elmúlt évtizedekben. E mögött több okot is emlegetni szoktak. Egyrészt itt volt az egyik legerőteljesebb a 90-еs évek óta a háború sújtotta területekről érkezett szerb menekülthullám, másrészt a Szegedtől mintegy 100 kilométerre délre lévő város a legdélibb helyiség, ahol még tömbben élnek a magyarok, így egyfajta ütközőpontnak számít a szerbek és a magyarok között. A már idézett Csorba egy harmadik okot is megjegyez, mondván, ők minden nemzetek közötti incidensre felhívták a figyelmet, míg Óbecsén vagy Szabadkán gyakran a szőnyeg alá söpörték az ilyen ügyeket a helyi vezetők.
Temerini és új temerini fiúk |
A "temerini fiúk": Öt temerini magyar férfi 2004. јúnius 26-án a temerini piactéren súlyos sérüléseket okozva (állítólag egy botot dugtak fel a végbelébe) megverték a szerb nemzetiségű Zoran Petrović, 38 éves újvidéki drogdílert, aki aznap este kábítószer befolyása alatt több verekedést is provokált, szidalmazta a magyarokat, molesztálta a közelben tartózkodó lányokat, alsógatyára vetkőzött. A bíróság gyilkossági kísérlet vádjával ítélte el a vádlottakat, a szokatlanul gyors tárgyalás végén összesen 61 év börtönbüntetésre ítélte Máriás Istvánt (15 év), Illés Zsoltot (13 év), Szakáll Zoltánt (11 év 6 hónap), Uracs Józsefet (11 év 6 hónap) és Horváth Árpádot (10 év). Szerbiában ilyen súlyos büntetéssel általában háborús bűnösöket sújtanak. Az újvidéki börtönben a "befogadást" követően napokig verték őket, s 5 napra magánzárkába kerültek étel-ital, WC-papír nélkül.
Az "új temerini fiúk": 2011. október 20-ról 21-re virradó éjszaka еgy házibuli után Temerinben egy magyar társaság betért egy vendéglőbe, ahol az egyik magyar fiú "sieg heil"-lal köszönt, amire a vendéglős "heil Hitlerrel" felelt. Verekedés tört ki a vendéglőben, majd a menekülő magyarok után huszonpárfős szerb társaság indult, TAM-tehergépkocsival és három autóval. El akarták gázolni őket, majd lánccal és botokkal bántalmazták az egyik fiút és sörösüvegekkel dobálták meg a többieket. Amikor visszaértek a házibuli helyszínére, a magyarok is ütleget ragadtak, ami elriasztotta a támadókat. A házigazda temerini fiú kihívta a rendőrséget, akik meggyőzték őket, hogy menjenek be a rendőrállomásra és mondják el panaszukat. Ezután október 22-én őrizetbe vették és Újvidékre szállították őket. Mind a hét magyar fiú vizsgálati fogságban van, mind a mai napig, még az is, aki nem is látta az eseményt, mivel nem tetszett neki a vendéglőben a hamburger, és elment egy másik helyre vásárolni. А szerbek közül senki sem került vizsgálati fogságba. |
Mintha a temerini polgárok is bátrabban állnának a nyilvánosság elé, legalábbis, ami a legfrissebb két esetet illeti. Igaz, az egyik nő a hvg.hu-nak végül név nélkül nyilatkozott a megkergetett és sörösüvegekkel megdobált fiát ért megpróbáltatásokról: "Azóta a gyerekek ki sem mozdulnak a házból, nem merem egyszerűen elengedni őket. Saját házunkban rabok a gyerekeink, miközben nem vétettek semmit. Én sem merek az utcára kimenni felnőtt fejjel. Elérték a céljukat, azt, amit akartak, hogy megfélemlítsenek bennünket, hát sikerült. Próbálom magam túltenni a történteken, de nagyon szörnyű, pedig a miénket még meg se verték, hogy mit él át az a szülő akinek a gyerekét félholtra verik, nem tudom elképzelni se."
Az asszony hozzátette, a legnagyobb csalódás az állami apparátus részéről érte őket, hiszen a bírónő, bár úgy tett, "mintha értené az esetet, végül simán elengedte a vizsgálati fogságból a vádlottakat", a hivatalból kirendelt ügyvéd pedig "nem sokat tett értünk, majdnem mintha neki is az lett volna az érdeke, hogy egy-kettőre elsímítsuk ezt az ügyet és legyünk túl rajta."
Az elharapózott vajdasági erőszakhullám után Pásztor István myílt levélben fordult Ivica Dačić miniszterelnökhöz. Levelében Pásztor az egyik legfontosabb tervezett intézkedésnek azt tartja, hogy az érintett településeken a VMSZ 5-6 olyan ügyvédet fizetne, akiknek a telefonszáma publikus és hozzájárulnak ahhoz, hogy a nap 24 órájában hívhatják majd őket az erőszak áldozatául esett magyarok.
Általános tapasztalat, hogy a sértettek jelentős része nem mer feljelentést tenni, mert sok rosszat hallott a bíróságokon a kisebbségek ellen alkalmazott kettős mércéről. A már nyugállományba vonult újvidéki ügyvéd, Bozóki Antal, aki a "temerini fiúk" néven elhíresült elítéltek (ketten már szabadultak) jelenlegi ügyvédje, maga is ezt a tapasztalatot tudta megerősíteni a hvg.hu érdeklődésére. Mint mondja, a törvényekkel semmi baj sincs, hiszen a szerbiai Btk. 317-es paragrafusa kimondja, hogy "azt a személyt, aki nemzeti, faji, vallási türelmetlenséget vált ki, illetve szít a Szerbiában élő nemzeti közösségek között hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntésre lehet ítélni", csakhogy Bozóki pályafutása során nem emlékszik, hogy találkozott volna akár egy olyan üggyel is, amikor szerb nemzetiségű vádlottat, magyarok ellen elkövetett erőszak kapcsán e paragrafus alapján ítélték volna el. Ehelyett általában erőszakos viselkedésnek, vagy verekedésben való részvételnek minősíti a bíróság a "magyarveréseket", s így olcsón megússzák az elkövetők.
"Egy szép kis koncepciós eljárást fognak indítani"
Csorba Béla szerint félő, hogy hasonló helyzet van kilátásban, mint a temerini ötök elítéltésekor, amelynek idején, 2004-ben szintén megszaporodtak a magyarok elleni atrocitások és a szerb hatalom mintegy ellenpéldaként húzta elő és nagyította fel az 5 temerini vádlott ügyét. Csorba szerint „a szerb fél most is felállított már egy ellenpéldát (lásd az "új temerini fiúkat" keretes írásunkban): heten bent vannak Újvidéken vizsgálati fogságban, sok jel mutat arra, hogy egy szép kis koncepciós bírósági eljárást fognak indítani ellenük”.
Pásztor István viszont mértékletességre int. A tartományi házelnök szerint "életveszélyes és önpusztító ezeket a mondvacsinált párhuzamokat felnagyítva a közvéleményben elterjeszteni", szerinte "a többnemzetiségű közegben előforduló konfliktusok indíttatásával kapcsolatban mindig vannak kételyek". Ezeket az eseteket egyenként, konkrétumoktól kezdve kell végigbeszélni és levonni a következtetéseket – tette hozzá.
Az Emberi Jogi Központ elnöke viszont a dolgok relativizálását tartja a legveszélyesebbenek. "A legnagyobb hibának azt tartjuk, amikor a megtörtént esetek kapcsán olyan szervezetek, illetve közéleti személyiségek is szociális problémákról, anyagi nehézségekről stb. beszélnek, ezekkel magyarázva a magyarellenes atrocitások tényét, akiknek a leghatározottabban kellene követelni a rendőrség, illetve az ügyészség határozott föllépését. Ez csakis hozzá nem értésből, elvakult önámításból, vagy érdekből történhet, mert a társadalomban tapasztalható nehézségekre való folyamatos hivatkozás létjogosultságot teremti a magyarellenes atrocitásoknak” – mondja Andróczky Csaba.
Mindeközben a vajdasági polgárság a korábbiakból tanulva próbál időben összezárni: Bozóki Antal már átadta azt a közel ezer aláírást tartalmazó kérvényt az illetékeseknek, amely azt követeli a bíróságtól, hogy a jelenleg vizsgálati fogságban lévő hét fiatal ügyében ne az a Zdenka Stakić bírónő ítélkezzen, aki összesen 61 évre ítélte a "temerini fiúkat". Mivel – állítólag a szerencse szeszélye folytán – a bírósági ügyeket szétosztó elektronikus rendszer az "új temerini fiúk" ügyét is a rossz emlékű bírónő kezébe sodorta.
Koszovóból Vajdaságba tevődik át az etnikai feszültség
A hvg.hu próbálta megszólaltatni az érintett települések polgármestereit is. Vladislav Capik temerini polgármester, miután közöltük vele az interjú témáját, kérte, hogy később hívjuk vissza, majd többé nem vette fel a telefont. Modest Dulić szabadkai polgármester írásban kérte a kérdéseket, de mostanáig nem kaptunk feleletet. Vuk Radojević óbecsei polgármestert pedig betegsége miatt nem tudtuk elérni. A vajdasági kormánynál is érdeklődtünk, de az interjú témájának közlése után szintén nem érkezett a megígért visszahívás. Végül a Vajdasági Újságírók Független Egyesületének elnökét, Dinko Gruhonjićot kértük meg, mondja el szerb szemszögből hogyan látja a vajdasági magyarok ellen elkövetett atrocitásoknak melyek lehetnek a kiváltó okai.
Az állandó koszovói probléma nem független a vajdasági helyzettől – nyilatkozta a hvg.hu-nak Dinko Gruhonjić, rámutatva arra, hogy minél inkább veszti el Szerbia Koszovót, annál inkább jelentkeznek a Vajdaságban a nemzetek közötti feszültségek. Szerinte viszont ugyanilyen ok, hogy a szerb nacionalista csoportok mellett, léteznek magyar nacionalista csoportok is, mint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, amelyek állandó harcban állnak egymással. Ezt a legjobban Temerinben lehet látni, amely település lakmuszpapírja a nemzetek közötti viszonyoknak Vajdaságban – hívja fel a figyelmet. Szerinte mélyen megromlottak a vajdasági etnikumok közötti viszonyok, amikor a 90-еs évektől kezdve megváltozott a demográfiai arány, a különböző nemzetiségek szeparálódnak egymástól, külön kávézókba járnak, Temerinben például már általános iskolába is teljesen külön járnak a szerbek és a magyarok, így nincs lehetőségük megismerni egymást.
A szerb társadalom és a média felületesen reagált a magyarok ellen elkövetett atrocitásokra, mint általában az összes többi kisebbségi problémára – mondta Gruhonjić. Szerinte a szerb médiában a kisebbség csak akkor téma, ha ilyen atrocitások történnek. Akkor is szenzációt csinálnak belőle, ami csak olaj a tűzre és semmiképp nem járul hozzá a helyzet rendezéséhez.
A Vajdasági Újságírók Független Egyesülete február 10-én szervezett egy fórumot, melynek témája a szerbiai erőszak újabb elharapózása volt. A fórumon megjelentek a Naši szélsőjobboldali szervezet tagjai is. "Nem is pazarolnám rájuk a szót, kritikán aluli érveik voltak, amiket már 25 éve hallgatunk, soviniszta, sekélyes érvek, valóságos gyűlöletbeszéd. A fórum utáni napokban betörtek az egyesületünk székházába és feldúlták azt. A betörés után kihívtuk a rendőrséget, akiktől mostanáig semmilyen információt nem kaptunk arról, kik lehettek az elkövetők, ezért én sem akarok spekulációkba bocsátkozni, de az tény, hogy egyesületünk megalakulása óta a szélsőséges társaságok célkeresztjében van" – nyilatkozta Dinko Gruhonjić.
Magyarok elleni atrocitások az utóbbi időszakban |
2013. február 19.
2013. január 28.
2012. december 24. |