Tövisszúró gébicseknek és nagy fülemüléknek kellett például az Afrika szarvánál, a Szomáli-félszigetnél lévő pihenőhelyükön a szokásosnál tovább tartózkodniuk - írta a nemzetközi kutatócsoport a Science című szaklapban. 

A madaraknak több időre volt szükségük, hogy feltankolják energiatartalékaikat, mert a szárazság miatt kevesebb táplálékot találtak. Ez ahhoz vezetett, hogy később kezdték meg a költést Európában - fejtette ki Anders Tottrup, a Koppenhágai Egyetem kutatója a munkatársaival nyilvánosságra hozott tanulmányban.

Tavaly néhány vonuló madár, amely átszelte a Szaharát, jelentős késéssel érkezett észak-európai költőhelyére. A szakértők szerint 1950 óta ez volt az egyik legkésőbbi érkezés. Azért volt ez különösen meglepő, mivel a klímaváltozás következtében sok énekesmadár éppen hogy korábban érkezett a költőhelyre.

A kutatók a késés hátterében egy okot találtak vizsgálatuk során. Összesen 18 tövisszúró gébicset és 8 nagy fülemülét láttak el mini adathordozóval, amelyek segítségével megfigyelték Afrika és Európa közötti vonulásukat 2009 és 2012 között. Végül egyeztették a kapott eredményeket a klímaadatokkal. Megállapították, hogy késői érkezésük az Afrika szarván 2011 tavaszán kialakult szárazságra vezethető vissza.

A tövisszúró gébicsek például 2011-ben átlagosan kétszer olyan sokáig maradtak a területen, mint egy évvel korábban. A nagy fülemülék a szokottnál egy héttel maradtak tovább. Más vonuló madarak, amelyek megpihentek a Szomáli-félszigeten, pontosan érkeztek meg költőhelyükre.

A környezeti feltételeknek azokon a területeken is döntő hatásuk lehet a költözési rendszerre, ahol a madarak csak rövid időt töltenek. A késlekedés lépcsőzetesen kihathat a költés sikerére és az elhullásra.