Minden egyes, palesztinok által kilőtt rakéta semlegesítése szerintük mintegy 60 ezer dollárral terheli a költségvetést, ennyibe kerül ugyanis a Vaskupola nevű légvédelmi rendszert által ilyenkor kilőtt két elfogórakéta. A légvédelmi rendszer régebben működő egységei egyszerre még két rakétát lőnek ki egy célpontra. Csak a legutóbb hadrendbe állított, körszerűbb radarokkal és vezérlőrendszerrel ellátott ötödik légvédelmi üteg használ egy-egy rakétát egy célpontra.

A Vaskupola alkotja az izraeli légvédelmi rendszer alsó szintjét: feladata, hogy a teherautó-méretű indítóállásról elindított radarvezérlésű rakétákkal a levegőben megsemmisítse az 5 és 70 kilométer közötti hatótávolságú rakétákat (ilyen fegyvereket használnak a Gázai övezetben tevékenykedő szélsőséges palesztin csoportok, valamint a libanoni Hezbollah síita szervezet fegyveresei). A Vaskupola első elemét tavaly márciusban állították hadrendbe a Negev-sivatagbeli Beér-Seva közelében. 

Szakértők szerint az elfogórakéták borsos ára ad magyarázatot a Vaskupola sajátos működésére. Észlelve az ellenség által elindított rakétát, a rendszer kiszámítja annak röppályáját és becsapódási helyét, majd csak abban az esetben semmisíti meg, ha az veszélyes, így például ha lakott övezetre hullana.

Nem kis pénzt emésztenek fel a harci repülőgépek támadásai sem, ha figyelembe vesszük, hogy a gázai hadművelet kezdete óta Izrael több mint ezer légicsapást mért a palesztin enklávéra. Egy vadászbombázó bevetése 130-190 ezer dollárba kerül, egy harci repülőgépé pedig mintegy 25 ezer dollárba. A leggazdaságosabbak a pilóta nélküli repülőgépek: egy-egy bevetésük mindössze 2500 dollárt emészt fel.

A katonai költségvetést azonban leginkább a tartalékosok behívása terheli: minden egyes katona hetente majdnem 1800 dollárba kerül Izrael államnak. Ez az egyik oka annak, hogy miközben a kormány 75 ezer tartalékos behívását engedélyezte, a hadsereg eddig csak 16 ezer behívót küldött szét.

Szakértők ugyanakkor elismerik, hogy a pontos költségeket egyelőre lehetetlen kiszámolni, mivel nincsenek például pontos adatok arról, hogy a hadsereg mikor milyen típusú haditechnikát vet be a palesztin szélsőségesek ellen, illetve az esetleges kártérítések és a hadművelet okozta gazdasági károk nagysága sem ismert.