2012. október. 31. 16:23 hvg.hu/mult-kor.hu Utolsó frissítés: 2012. október. 31. 16:29 Világ

Videó: Megfejtették a húsvét-szigeti szobrok rejtélyét

Kutatók kísérletek segítségével adtak rá magyarázatot, hogyan kerülhettek helyükre a gigantikus húsvét-szigeti kőszobrok.

A húsvét-szigeti civilizációt számtalan rejtély övezi, mivel az önmagukat és környezetüket is elpusztító polinéz őslakosok kultúrájának már csak a maradványai maradtak meg, mire a 18. században az első európaiak megérkeztek. Így aztán a mai napig nem tudni pontosan, hogy mire szolgáltak és hogyan kerültek a helyükre a szigeten felállított, Moainak nevezett hatalmas kőszobrok.

E szobrokból többszáz található a szigeten, melyekből számos félkész állapotban, az egykori kőbányákban félig kifaragva található. A régészeti ásatások nem tártak fel sem eszközöket, sem egyéb nyomokat, melyek a szobrokkal és készítésükkel kapcsolatos kérdésekre magyarázatot adnának. Az eddigi elméletek szerint farönkökön görgetve vontatták őket helyükre a kőbányákból, ahol kifaragták őket. Ez az elmélet egyben magyarázatot adhat arra is, hogy hova tűntek el a sziget pálmaerdői.

A múlt-kor.hu szerint kutatók kísérlettel bizonyították be, hogy a szobrok nem rönkökön, vagy szánon, hanem a "saját lábukon" mehettek a helyükre. A kísérletet Carl Lipo, a Kaliforniai Állami Egyetem kutatója, Terry Hunt, a Hawaii Egyetem munkatársa és Sergio Rapu Haoa régész végezte. Lipo és Hunt az elméletről a The Statues that Walked: Unraveling the Mystery of Easter Island című könyvükben írtak először. A nagysikerű kötet megjelenése után a National Geographic televíziós csatorna kérte fel a két szakembert, hogy "élesben" támasszák alá az abban hangoztatott, nem kevés kritikát kiváltó állításukat. Az alábbi videón látható a kísérlet, mellyel a kutatók azt bizonyították, hogy a Moaikat csupán kötelek segítségével, lépegetve vihették el felállítási helyükhöz.

Hirdetés
hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.