Ötvenöt éve lőtték fel az első szovjet műholdat
Ötvenöt évvel ezelőtt, 1957. október 4-én lőtték fel az első műholdat az egykori Szovjetunióban. A mindössze 83,6 kilogrammos, 58 centiméter átmérőjű műszer fellövése jelentette a szovjet űrkorszak kezdetét. Ezt annak idején a nyugati szakemberek is elismerték.
Az Interfax orosz hírügynökség az American Aviaton repülési magazint idézte, amely 1957-ben így lelkesedett: "A szovjet műhold fellövése nemcsak hatalmas tudományos eredmény volt, hanem az egész világtörténelem egyik legnagyobb eseménye".
Az évfordulóról Oroszországban és azon kívül is megemlékeztek akárcsak a kazahsztáni Bajkonurban lévő űrközpontban – 1957. október 4-én innen, moszkvai idő szerint 22 óra 28 perckor indították útjára az oroszul szputnyiknak nevezett eszközt, amely 1440 fordulatot tett meg a Föld körül és 1958 január 4-én, 92 napi működés után elégett az atmoszférában.
Bajkonurban már szerdán ünnepeltek. Vlagyimir Popovkinnak, a Roszkozmosz vezetőjének ünnepi beszédébe azonban egy kis üröm is vegyült. Az orosz űrkutatási hivatal első embere kijelentette: "Amit annak idején a Szovjetunió ebbe belefektetett, azt ma sem Oroszország, sem Kazahsztán, sem más ország a posztszovjet térségben nem tudja beletenni egy új űrkikötőbe. Itt koncentrálódott a szellemi, a mérnöki és kísérleti szakemberek krémje" - mondta nem kis keserűséggel Popovkin.
Az október 4-i fellövés után egy hónappal már Lajka kutyával a fedélzetén indult az űrbe 55 évvel ezelőtt a szovjet Szputnyik-2 műhold. A híres eb azonban - mint azt a kísérletben közreműködő tudós 2002-ben elárulta - néhány órával a fellövés után a túlmelegedett kabinban elpusztult.
Az első szovjet műhold fellövésének 55. évfordulóján a Roszkozmosz egyik űreszközöket fejlesztő intézete bejelentette, hogy 8-9 év múlva szeretnék újra megpróbálni a tavaly kudarccal végződött Fobosz-Grunt expedíciót. A kettes számú űrszondát 2020-2021-ben indítanák útjára, hogy mintákat hozzon a Marsot kísérő holdról.