Putyintól retteg az egyik orosz médiamágnás
Eladná oroszországi üzleti érdekeltségeit Alekszandr Lebegyev média- és bankmágnás, miután állítása szerint a kormány nyomást gyakorol rá, amiért bírálta Vlagyimir Putyin elnököt, s attól tart, hogy politikai okokból börtönbe kerül - közölte két pénteki interjúban.
Lebegyev a Gazeta.ru hírportálnak azt állította, hogy a hatóságok "célzott akciót" folytatnak ellene. A brit hírügynökségnek pedig arról beszélt, hogy Oroszország a "politikai elnyomás szélén áll", és rá is a sikkasztás vádjával eljárás alá vont Alekszej Navalnij ellenzéki bloggerhez hasonló sors vár.
"Az eljárás valószínűleg ugyanolyan lesz, mint Navalnij esetében, azaz meg fogják tiltani számomra az ország elhagyását. Ez ügyvédeim szerint augusztusban vagy szeptemberben fog megtörténni" - mondta, hozzátéve, hogy az orosz hatóságok vélhetően "a földig rombolják" majd vállalkozásait.
Az 52 éves Lebegyev vagyonát az amerikai Forbes gazdasági magazin márciusban 1,1 milliárd dollárra becsülte. A volt KGB-ügynök a vizsgálat alá vont Nemzeti Tartalékbank, valamint - Mihail Gorbacsov egykori szovjet elnökkel közösen - a Novaja Gazeta című orosz ellenzéki kiadvány tulajdonosa. Jelentős részvényhányaddal rendelkezik a Gazprom állami olajcégben és bankján keresztül az orosz nemzeti légitársaságban, az Aeroflotban is. Emellett az orosz építőiparban és a mezőgazdaságban is rendelkezik érdekeltségekkel. Övé továbbá két brit lap, a The Independent és az Evening Standard is.
Habár állítása szerint nem vesz részt a Putyin-ellenes mozgalmakban, a milliárdost a kormány kritikusaként tartják számon. Korábban Navalnij, valamint a Putyin-ellenes megmozdulásért bíróság elé állított Pussy Riot nevű feminista punkegyüttes mellett is kiállt. Hivatalosan azért folyik ellene eljárás, mert tavaly egy televíziós beszélgetőműsorban megütötte vitapartnerét.
Ellenzékiek szerint az orosz hatóságok példátlan hajtóvadászatot indítottak a kormányt bírálókkal szemben, miután a közelmúltban hatalmas Putyin-ellenes tüntetéseket tartottak. A kormány jelentősen növelte a tüntetőkre kiszabható pénzbírság mértékét, szigorította a külföldről finanszírozott civil szervezetek ellenőrzését, és feketelistát fogadott el a betiltható internetes oldalakról.