Megint leállították a román schengeni csatlakozást
Továbbra sem csatlakozhat a schengeni övezethez Románia és Bulgária, az Európai Bizottság ugyanis még mindig nem szünteti meg a két országgal szemben az igazságügyi és korrupció-ellenes reformok ellenőrzésére létrehozott uniós mechanizmust.
Hiába egyeztetett előbb személyesen, majd utóbb telefonon is Victor Ponta román kormányfő az Európai Bizottsággal, hoyg csillapítsa a kedélyeket, a legutóbbi EU-csúcson kirobbant román belpolitikai botrányt nem sikerült elfedni.
Az igazságügyi és korrupcióellenes reformok ellenőrzésére létrehozott uniós mechanizmust öt évvel ezelőtt vezették be, ám még mindig nem hozott pozitív eredményeket, ezért Brüsszel a továbbiakban is fenntartja a rendszert a schengeni közös határvédelmi övezetbe igyekvő, 2007-ben csatlakozott Romániával és Bulgáriával szemben. A két ország schengeni csatlakozása így Hollandia és más tagállamok korrupciós és biztonságpolitikai aggodalmai miatt továbbra is a bizonytalan jövőbe tolódott ki.
Victor Ponta román kormányfő múlt csütörtökön előbb személyesen találkozott Brüsszelben José Manuel Barroso bizottsági elnökkel, akkor az EB jelezte: számos területen vár elmozdulást a románoktól, így Romániában a kormánynak tiszteletben kell tartania az igazságszolgáltatás teljes függetlenségét, vissza kell állítania az alkotmánybíróság jogkörét és biztosítania kell, hogy ez utóbbi döntéseit figyelembe veszik, valamint végül összpárti támogatást élvező ombudsmant kell kineveznie. Pontáék ezután hétfőn levélben is igyekeztek válaszokat adni az EB 11 pontban összefoglalt felvetéseire.
Barroso az EB döntésének közzététele nyomán kifejtette, a szervezet az utóbbi hetekben komolyan aggódott a jogállamiság kereteinek tiszteletben tartása miatt, s ezt tükrözi a mai döntés is. A biztosok tanácsának egyhangúlag elfogadott jelentése jól működő jogrendszert és a jogállamiság, valamint a demokratikus elvek tiszteletben tartását kéri.
A EB elnöke azt is hozzátette, hogy a romániai fejlemények megingatták az unió végrehajtó testületének hitét. Kifejtette, elfogadhatatlan, hogy nyomást gyakoroljanak bírókra, megkérdőjelezzék döntéseiket és egy éjszaka alatt módosítják az alkotmányt.
Barroso azt is hozzátette, múlt héten Ponta jelezte, kész mindenben együttműködni az EB kritikáinak kiküszöbölésében, amelyre szükség is lesz, mivel felmérések szerint a román lakosság 90 százaléka úgy látja, a korrupció és a jogbetartás alapvető problémát jelent az országukban.
Victor Ponta román miniszterelnök szerdán kiegyensúlyozottnak nevezte az Európai Bizottságnak a román igazságszolgáltatás helyzetéről szóló jelentését, amelyből - mint hangsúlyozta - Bukarestnek le kell vonnia a szükséges következtetéseket. Az EB jelentésének brüsszeli közzététele után Ponta nyilatkozatában arról biztosította a közvéleményt, hogy az általa személyesen vállalt kötelezettségeket Románia tiszteletben fogja tartani, és a törvényes keretet összhangba hozzák az alkotmánybíróság legutóbbi döntéseivel.
Ponta korábban José Manuel Durao Barrosonak, az Európai Bizottság elnökének küldött levelében személyesen vállalt felelősséget azoknak a - tizenegy pontban megfogalmazott - brüsszeli elvárásoknak a tiszteletben tartásáért, amelyek a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségét hivatottak biztosítani.
A jelentés alapján tehát Brüsszel meghosszabbítja a román és a bolgár monitoring eljárást az igazságügyi és korrupcióellenes reformok ellenőrzésére. A románok ügyében az év végéig újabb elemzést tesz majd közzé, Bulgáriáról szólva pedig Barroso úgy fogalmazott, Szófiának a már meglévő hiányosságokra kell fokuszálnia.