ENSZ-jelentéstevő: EU-tagországban is kerülhetnek emberek veszélyeztetett helyzetbe
Önmagában az a tény, hogy egy menedékkérő "eredetországa" EU-tagállam, vagyis kanadai szóhasználat szerint "baráti demokratikus ország", még nem zárja ki azt, hogy az illető jogosulttá válhasson a menekült jogállásra - hangsúlyozta a Kanadába érkező közép-európai, köztük magyarországi romákkal kapcsolatban a migránsok emberi jogaival foglalkozó ENSZ-jelentéstevő.
François Crépeau az Európai Politikai Központ (European Policy Centre, EPC) elnevezésű brüsszeli politikai elemző műhely által szervezett szerdai pódiumbeszélgetésen beszélt a migrációval kapcsolatos időszerű emberi jogi kérdésékről. Kiemelte, hogy az 1951-es genfi menekültügyi egyezmény első cikkében rögzített menekültdefiníció értelmében bárki bármely országban kerülhet veszélyeztetett helyzetbe, ami megalapozhatja menekültstátus iránti igényét.
A romákkal kapcsolatban azt mondta, hogy jelentős mértékben sérülékeny népességről van szó, amelynek tagjai számos esetben emberi jogi sérelmeket szenvednek el hazájukban, és ott "általános ellenszenv" övezi őket, miközben más EU-országokban is ellenségességet tapasztalnak. A romák az egyébként összességében demokratikus berendezkedésű társadalmakban is nehezen tudják érvényesíteni jogaikat - tette hozzá Crépeau.
Ezek az emberek - folytatta - nem ritkán manipulációk áldozatai, így például különböző utazási irodák kecsegtető ajánlatokkal csalják őket Kanadába, vagyis bűnözői körök húznak hasznot belőlük.
Az ENSZ-jelentéstevő szerint az utóbbi időben valamelyest csökkent Kanadában a roma menedékkérők iránti nyitottság. Leszögezte ugyanakkor, hogy Kanadának is vannak kötelezettségei, a menedékkérőket szintén megilletik emberi jogok, amelyeket tiszteletben kell tartani.
Crépeau - aki egyébként maga is kanadai - tavalyi kinevezése óta eddig Albániában tanulmányozta a helyszínen a migrációs problémák kezelését, a közeli jövőben pedig Tunéziába, valamint reményei szerint Törökországba, Görögországba és Olaszországba látogat.