Kettős hatalmi átalakulás megy végbe a 21. században, a hatalom egyfelől Nyugatról Keletre, másfelől az államoktól a nem állami szereplőkhöz helyeződik át - mutatott rá a nemzetközi kapcsolatok tudományának egyik legismertebb amerikai szakértője diákok, nagykövetek és diplomaták előtt.

Az amerikai tudományos akadémia tagja azt mondta, Kína, Brazília, India és más feltörekvő országok felemelkedésével összefüggésben hiba az Egyesült Államok hanyatlásáról beszélni. Tény, hogy ezek az országok közelítettek az Egyesült Államokhoz, csökkent közöttük a szakadék, de előbbi továbbra is a világ egyik legversenyképesebb országa. A világ vezető egyetemei Amerikában működnek, a vezető technológiák kifejlesztése az Egyesült Államokhoz fűződik. Szó sincs arról, hogy az Egyesült Államokat olyan hanyatlás jellemezné, mint az ókorban a végét járó Római Birodalmat.

"Kína a következő évtizedekben nem előzi meg az Egyesült Államokat" - jelentette ki a professzor, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az ázsiai ország felemelkedését kezelni kell, méghozzá körültekintően, a katonai viszályok elkerülésével. Elmondta, hogy az 1,3 milliárdos népességű Kína hamarosan a világ leghatalmasabb gazdaságává válhat, ez azonban nem egyenlő azzal, hogy a világ vezető gazdasági hatalma lesz, a méret önmagában nem jelent nagyobb hatalmat. A tekintélyuralmi Kínának az a fő problémája, hogy "nem engedheti szabadjára" a civil társadalmat, ehhez politikai változásokra volna szükség, amelyekre a közeljövőben előreláthatólag nem lehet számítani.

A liberális gondolkodó úgy látja, a világon továbbra is egyetlen globális politikai szuperhatalom van, az Egyesült Államok. A gazdasági hatalom szerinte már többpólusú, Európa, Kína, Brazília, Japán ellensúlya lehet az Egyesült Államoknak. A nem állami szereplők szintjén azonban kaotikus a hatalom megoszlása. Az együttműködés az egyetlen út annak megelőzésére, hogy a kaotikus viszonyok és azokból eredő konfliktusok állami szintre jussanak - hangsúlyozta Joseph Nye.

Az amerikai kutató a hatalom szerkezetének átrendeződésével kapcsolatban a háború privatizációjának nevezte, hogy az al-Kaida terrorszervezet 2001. szeptember 11-i, Amerika elleni merénylete több áldozatot követelt, mint a Pearl Harbor-i japán támadás a második világháborúban. Az információs forradalom alapvetően átrendezi a hatalmat, Egyiptomban például a hagyományos kemény hatalom, a kormány és a tradicionális puha hatalom, a Muzulmán Testvériség mellett megjelent egy újfajta, az internet által megszerveződött puha hatalmi csoport. Arról is szólt: egy súlyos károkat okozó internetes támadás esetén nem tudni, hogy azt egy állam, terroristák vagy hackerek hajtották végre.

Joseph Nye a problémák kezeléséről szólva az "okos hatalom" fogalmát használta, amely az általa megalkotott teóriában a kemény és puha hatalom kombinálását jelenti különböző helyzetekben és összefüggésekben. A kemény hatalom a hagyományos befolyásoló eszközöket, az erőszakot, fenyegetést, kényszerítést jelenti, míg a puha hatalmat olyan ráhatásként határozta meg, amely mások meggyőzésén, az erőszak alkalmazásának hiányán alapul. A professzor egy Európa jövőjére vonatkozó kérdéssel kapcsolatban azt mondta, a kontinens minden bizonnyal képes lesz megbirkózni belső gondjaival, de ma sokkal pesszimistább e tekintetben, mint egy évvel, vagy akár néhány hónappal ezelőtt volt.

Joseph Nye-t 2005-ben az Egyesült Államokban beszavazták a nemzetközi kapcsolatok tíz legnagyobb hatású kutatója közé. Ő használta először a puha hatalom (soft power) kifejezést az 1980-as évek végén, és nevéhez fűződik a demokrata párti Clinton-, majd Obama-adminisztráció által is használt okos hatalom (smart power) fogalom megalkotása. A professzor a Carter-kormányban a külügy-, a Clinton-kormányzat idején a védelmi minisztérium államtitkár-helyetteseként dolgozott, nemzetközi biztonsági kérdések szakértőjeként. Több könyv szerzője, idén jelent meg A hatalom jövője című munkája.