Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A Magyar Külügyi Intézet főmunkatársa szerint valószínű, hogy politikai indítékok alapján indítottak eljárást Ukrajna volt miniszterelnöke ellen. Rácz András azt mondta, egy korrupciós tárgyú ítélet megváltoztatná a Janukovics-ellenes erők esélyeit.
Sejthetően politikai indítékok alapján indítottak eljárást Ukrajnában Julija Timosenko volt kormányfő ellen - írta Rácz András, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) tudományos főmunkatársa, emlékeztetve, a Janukovics-kormányt egyre többen vádolják azzal, hogy a korrupció elleni harc ürügyén valójában a politikai ellenzékkel készül leszámolni. "Figyelembe véve a Timosenko elleni eljárás időzítését, a politikai motivációk lehetőségét egyáltalán nem lehet kizárni, sőt ..." - mutat rá elemzésében a kutató.
Egy Timosenko elleni jogerős, ráadásul korrupciós tárgyú ítélet minden bizonnyal alapvetően változtatná meg a Janukovics-ellenes erők esélyeit - állapította meg a kutató, emlékeztetve, hogy a volt szovjet tagköztársaságban a következő parlamenti választást 2012 őszén tartják meg.
A Janukoviccsal szembenálló ellenzéki erők roppant széttagoltak, és Timosenkón kívül nem látszik egyetlen olyan karizmatikus - még ha nem is feltétlenül hiteles - és Nyugaton elismert politikus sem, aki mögé fel tudnának sorakozni a különféle ellenzéki politikai alakulatok - írta az MKI munkatársa.
Rácz András szerint az ellenzéki összefogás esélyeinek csökkentése akkor is megvalósul, ha nem sikerül elítélni a volt kormányfőt: a médiát folyamatosan megtöltő, a politikus elleni korrupciós ügyről szóló tudósítások "karaktergyilkosságra" is kiválóan alkalmasak, a per tényleges végeredményétől függetlenül.
A volt miniszterelnök ellen júniusban indítottak büntetőeljárást az Ukrajna és Oroszország között 2009-ben, Timosenko hivatali ideje alatt megkötött gázszállítási szerződéssel kapcsolatban, hivatali visszaélés alapos gyanúja miatt. A vád szerint Timosenko, miniszterelnöki hatalmával visszaélve, Ukrajna számára szándékosan előnytelen módon kötötte meg az orosz-ukrán gázmegállapodást.
A magyar és a nemzetközi médiát is bejárta a hír, hogy múlt pénteken a bíróság elrendelte a volt kormányfő letartóztatását. Az őrizetbe vételt a hivatalos magyarázat szerint azért rendelték el, mert Timosenko tiszteletlenül viselkedett a bírósággal szemben, politikailag motiváltnak nevezte a pert, zavarta az eljárás menetét. Az általában rendreutasítással vagy legfeljebb pénzbírsággal szankcionált viselkedést a bíróság letartóztatással büntette, ez az ukrán sajtót és a pert figyelemmel kísérő nemzetközi közösséget egyaránt meglepte. A letartóztatásra azonnal reagált az Európai Unió és az Egyesült Államok is, aggodalmukat fejezték ki a történtek miatt.
Az MKI munkatársa felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrán ellenzék meghatározó személyiségének számító politikust - aki jelenleg a Szülőföld Összukrán Unió nevű pártszövetséget vezeti - a magyar média hajlamos átütően népszerű politikusként ábrázolni, "a valóság azonban ennél árnyaltabb". Timosenko erősen megosztó személyiség, és a "narancsos forradalom" időszakát nem számítva, a tevékenységét mereven elutasítók aránya mindig meghaladta az elkötelezett támogatókét. Ennek ellenére még mindig az ellenzék legnépszerűbb, legismertebb politikusa, nincs igazi alternatívája. Timosenkónak a legitim politikai térből való "kiiktatása" valószínűleg nemcsak a szélesebb ellenzéki összefogásnak, hanem saját pártjának a végét is jelentené, hiszen a Szülőföld Összukrán Unióban rajta kívül nincs más fajsúlyos személyiség.
Rácz András szerint elképzelhető, hogy a 2009-es megállapodás kriminalizálásával Kijevnek az a szándéka, hogy egy új, számára kedvezőbb gázszerződés kialkudásában ezt is felhasználja. Az ukrán-orosz gázviszony ugyanis továbbra sem tekinthető rendezettnek, ami Magyarország számára is kiemelten fontossá teszi az ukrán belpolitika eseményeinek figyelemmel kísérését - hangsúlyozta.
Az MKI kutatója szerint bár a bíróság augusztus 8-án elutasította Timosenko ügyvédeinek a politikus szabadon bocsátására vonatkozó kérelmét, várható, hogy a kijevi vezetés hamarosan visszakozik, és Timosenko - akárcsak 2001-ben, amikor Leonyid Kucsma elnöksége idején szintén korrupció vádjával került átmenetileg a rács mögé - ezúttal sem marad hosszú ideig börtönben. Az viszont kifejezetten valószínűtlen, hogy újbóli szabadlábra helyezése mellett az ellene felhozott vádakat is ejtenék; azt a politikai luxust ugyanis nem engedheti meg magának a nehéz gazdasági helyzettel birkózó kijevi kormány, hogy a legerősebb ellenzéki vezetőt minden vád alól felmentve, lényegében piedesztálra emeljék. Várható tehát, hogy a Timosenko elleni büntetőeljárás ilyen vagy olyan formában, de folytatódni fog - állapította meg Rácz András.
