A The New York Times internetes oldalán vasárnap közölt értesülés szerint Moammer Kadhafit kitennék a hatalomból, hogy megnyissák az utat egy alkotmányos demokrácia megteremtése előtt. A terv szerint Kadhafi második legidősebb fia, Szaif al-Iszlám vezényelné az átmenetet. A kezdeményezés betekintést nyújt a Kadhafi családon belüli viszonyokra egy olyan időszakban, amikor az ezredes, akinek hét fia van, erősen rászorul gyermekeire. A líbiai vezető, akit elhagyott egyik legközelebbi bizalmasa, a külföldre szökött Músza Kusza külügyminiszter, és akit az elmúlt évtizedekben elkövetett merényletek, és belső tisztogatások is elszigeteltek, most csupán fiaira, a megbízható tanácsadókra és katonai parancsnokokra támaszkodhat. 

A mostani javaslat ugyanakkor rávilágít arra az ellentmondásra, ami a Kadhafi családon belül megmutatkozik. Szaif al-Iszlám és fivére, Szaadi egy nyugati mintájú gazdasági és politikai rendszerben gondolkodik, míg Hamisz, az apa biztonságára ügyelő gárda parancsnoka, illetve a biztonsági ügyekkel tanácsadóként foglalkozó negyedik fiú, Mutaszim, a keményebb vonalnak, a felkelés elnyomásának a híve - írta a The New York Times. A líbiai felkelők elutasították a Kadhafi távozására vonatkozó ajánlatot. "Az Átmeneti Nemzeti Tanács teljes egészében elutasítja ezt az elgondolást" - tudatta szóvivője útján a líbiai felkelők által létrehozott vezető testület. "Kadhafinak és fiainak távozniuk kell, csak ezután kezdődhet bármilyen diplomáciai tárgyalás" - mondta a szóvivő. "Hogyan lehetne úgy tárgyalni, hogy fegyvert szegeznek ránk?" - tette föl a kérdést.

Közben hétfőn is folytatódtak a harcok a Tripolitól mintegy 800 kilométerre keletre fekvő Brega városánál. Megfigyelők szerint a lázadók - miután szegényes felszereltségüket nagy lelkesedéssel pótolva előrenyomultak egészen a Tripolitól alig több mint 500 kilométerre lévő Ben Dzsavádig, majd ugyanilyen gyorsan visszaverte őket a Kadhafihoz hű erők offenzívája -, ezúttal szervezettebben, felkészültebb parancsnokok irányításával és nagyobb tűzerővel nyomulnak előre. Az Egyesült Államok eleget tett a NATO kérésének, és 48 órával, hétfő estig meghosszabbította azt az időszakot, ameddig amerikai gépek a NATO kötelékében részt vesznek a líbiai kormányhadsereg elleni támadásokban. A washingtoni kormány csütörtök este jelentette be, hogy az amerikai gépek csak szombatig bombáznak, kivéve, ha a NATO vezetése kifejezetten kéri a részvételüket, és ezt Washingtonban jóváhagyják. A NATO szóvivője szerint "az utóbbi napok rossz időjárási viszonyai miatt" kérték a kétnapos hosszabbítást. 

Francia harci gépek a hétvégén megsemmisítették a líbiai kormányerők több páncélozott harcjárművét a tengerparti Rász-el-Unúf, valamint Szirt térségében - közölte a francia hadsereg vezérkari főnöke. Franciaország mintegy 40 harci géppel vesz részt a líbiai NATO-hadműveletben. A Kadhafi-rezsim ellen küzdő ellenzéket ismerte el Líbia "egyetlen törvényes hangjának" hétfőn Olaszország kormánya. A lépést Franco Frattini külügyminiszter jelentette be, miután tárgyalt a líbiai  Nemzeti Átmeneti Tanács külügyi megbízottjával, Ali al-Esszavival. Franciaország és Katar után Olaszország a harmadik állam, amely hivatalosan elismerte a lázadók ernyőszervezetét Líbia törvényes képviselőjeként.

"A líbiai konfliktus megoldásának egyetlen módja az, hogy Kadhafinak és fiainak távozniuk kell" - szögezte le az olasz külügyminiszter. Egyúttal "hiteltelennek" minősítette a tripoli rezsim küldöttje, Abdul Ati al-Obeidi által vasárnap Athénben előterjesztett "rendezési javaslatot". Ezt azzal indokolta, hogy abban egy szó sem esik Kadhafi távozásáról. Hétfőn Kadhafi milíciái folytatták Miszráta ostromát: szemtanúk szerint valóságos vérengzés folyik a lázadók egyik erősségeként számon tartott városban. A hadsereg harckocsikat és orvlövészeket vet be a lakónegyedek ellen, a város utcáin holttestek hevernek. A helyi kórházak zsúfolásig megteltek sebesültekkel.

Az ENSZ felhatalmazásával zajló nyugati légicsapások egyelőre nem tudták feltartóztatni a Kadhafihoz hű erők rohamát Miszráta ellen. A rezsim emberei tagadják, hogy a hadsereg a polgári lakosságot lőné; állításuk szerint a harc az al-Kaida terrorszervezettel kapcsolatban álló "fegyveres bandák" ellen folyik. A Miszrátából érkező beszámolók hitelességét nem lehet ellenőrizni, mivel a líbiai hatóságok nem engedélyezik újságíróknak, hogy szabadon tudósítsanak a városból.

Hétfőn újabb segélyszállító hajók kötöttek ki Miszrátában, hogy sebesülteket vegyenek a fedélzetükre. Korábban egy török hajó 250 sebesültet szállított el Miszrátából. Bengáziban további 60 sebesültet vesz föl, akiket különböző bengázi kórházakban ápolnak. Ezen kívül 30 török és 40 más nemzetiségű (görög, ukrán, brit, finn, német és üzbég) állampolgár is fölszállhat a török hajóra, hogy elhagyja Líbiát. Líbia a harcok befejezését akarja - közölte Abdelati el-Obeidi líbiai külügyminiszter-helyettes Athénban Jeórjiosz Papandreu görög kormányfővel.

Dimitrisz Drucasz görög külügyminiszter közleményében azt írta a találkozó után: "A líbiai küldött szavai szerint a tripoli hatóságok megoldást akarnak a válságra. Komoly erőfeszítéseket kell tenni a térségbeli béke és stabilitás megteremtésére. Mi megismételtük a nemzetközi közösség egyértelmű üzenetét, ami az ENSZ határozatainak maradéktalan tiszteletben tartása és alkalmazása, azonnali tűzszünet, az erőszak- és háborús cselekmények leállítása, különösen azoké, amelyeket a líbiai polgári lakosság ellen követnek el."