2011. március. 24. 08:09 MTI Utolsó frissítés: 2011. március. 24. 08:11 Világ

Szóváltás az EP-ben Esterházy János mellszobra ügyében

Szóváltás volt az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén egy szlovák és egy erdélyi magyar EP-képviselő között Esterházy János mellszobrának kassai felavatása ügyében.

A szerdán késő éjszakába nyúlt ülésen az úgynevezett egyperces felszólalások sorában a szlovák Jaroslav Paska, a Szabadság és Demokrácia Európája elnevezésű képviselőcsoport tagja azt tette szóvá, hogy március 14-én mellszobrot avattak Kassán a szlovákiai magyarság egykori politikai vezetőjének emlékére, születésének 110. évfordulója alkalmából. Szlovákiában egyébként ez már Esterházy János negyedik mellszobra. A többiek Búcson, Királyhelmecen és Ipolynyéken állnak, emellett március 13-án Esterházy-emléktáblát lepleztek le Nyitraújlakon, a gróf szülőfalujában.

A kassai avatási ünnepséget szlovák szélsőségesek egy csoportja bekiabálással és énekléssel zavarta meg, Peter Kalmus kassai képzőművész pedig megpróbálta toalettpapírba csomagolni a mellszobrot, amit a részvevők megakadályoztak. EP-felszólalásában Jaroslav Paska zsidóellenesnek, fasiszta bűnözőnek nevezte Esterházy Jánost, aki üdvözölte Kassa megszállását a második világháború idején.

Válaszfelszólalásában Sógor Csaba néppárti EP-képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy Esterházyt előbb a nácik, majd a szovjetek is internálták. Csehországban és Szlovákiában ma is háborús bűnösként tartják nyilván, miközben az orosz legfelsőbb bíróság már 1993-ban semmisnek mondta ki a grófra kiszabott ítéletet, a lengyel államfő pedig két évvel ezelőtt kitüntetést adományozott neki. Esterházy zsidók, csehek, szlovákok, lengyelek százainak segített a szökésben, és ő volt a szlovák parlament egyetlen olyan tagja, aki 1942-ben a zsidótörvények ellen szavazott - hangsúlyozta Sógor Csaba.

Hirdetés
hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.