Számos nyugati uniós tagállam miniszterei komoly aggodalmukat fogalmazták meg amiatt, hogy a kormányellenes megmozdulások múlt heti megindulása nyomán Líbia felmondhatja az Olaszországgal életben lévő menekültügyi megállapodást. A 2008-ban kötött alku szerint ugyanis az észak-afrikai ország visszafogadja az EU-ba Máltán és Olaszországon át tartó menekülteket, amely komolyan tehermentesíti az amúgy is tömeges menekültáradattal küzdő olasz kormányt. Legutóbb az észak-afrikai partokhoz legközelebb eső olasz szigetre, Lampedusára hajóval érkező menekültek ezrei miatt került napirendre megint a téma.

A külügyminiszterek következtetései szerint támogatják a Földközi-tenger déli partján fekvő államok törekvéseit a demokratikus átalakulás, a társadalmi igazságosság és a gazdasági fejlődés kapcsán. A szöveg szerint noha a térség minden államában eltérő a helyzet és a megoldandó problémák különböző válaszokat igényelnek, a békés tüntetőkkel szembeni erőszak minden formáját elítélik. Külön elítéli a líbiai tüntetők ellen bevetett erőszakot az országban az EU és nyitott, befogadó és érdemi nemzeti párbeszédre szólítja a Kadhafi-vezetést.

Dicsérik Egyiptomot és Tunéziát

Bahrein esetében a külügyminiszterek üdvözölték a nemzeti párbeszéd kezdeményezését. Jemen kapcsán arra kérik a hatóságokat, hogy az egyeztetésekbe vonják be a lakosságot is. Egyiptom és Tunézia esetében dicsérik a demokratikus átmenet a lehetőségekhez képest békés létrejöttét és további támogatásokat helyeznek kiltásba.

A térség átalakulása során alapvető fontosságú pénzügyi segítségnyújtásról és gazdasági támogatásról Martonyi János külügyminiszter a megbeszélések után elmondta: várhatóan a márciusi csúcstalálkozón születik végleges döntés az ügyben uniós szinten. Jelenleg a 2007-2013-as pénzügyi időszakban az EU összesen 12 milliárd eurót költ az Európai Szomszédságpolitikára. Ebből a keleti és a déli dimenziók közt egyharmad-kétharmad a megoszlási arány. Catherine Ashton külügyi főképviselőt az előző február elejei csúcson arra kérték fel az állam- és kormányfők, hogy a tavaszi brüsszeli találkozójukra dolgozza ki egy hatékonyabb támogatási rendszer részleteit.

Ashton szerint Európa fellépését a déli szomszédaival való viszonyában a tettei alapján kell megítélnie a világnak. Ennek megfelelően ígéretet tett rá, hogy a következő hetekben tárgyalni fog több nemzetközi donorpartner országgal. A miniszterek ülésén pedig ma részt vett az Európai Beruházási Bank vezetője, hogy további támogatási lehetőségekről egyeztessen velük. A külképviselő szerint emellett speciális kereskedelmi egyezmények és az infrastrukturális fejlesztések is felmerülnek az észak-afrikai térség támogatáshoz.

Martonyi kérdésre válaszolva, miszerint mennyire aggódik a térség átrendeződése esetében az iszlamizáció miatt, kifejtette: alapvető kérdés, hogy mennyire lesznek szekulárisak az új hatalmi rendszerek. Szerinte azonban ennél is lényegesebb, hogy ha lesznek iszlám elemek a társadalmi és politikai életben, akkor azok az iszlám mely vonulatát követik majd. Martonyi szerint annyi biztos, hogy alapvetően más lesz a helyzet az eddigiekhez képest az érintett államokban, de hogy pontosan mi és milyen irányba alakul majd át, azt még nem lehet megválaszolni - magyarázta.