Az önrendelkezésért küzdő Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) néhány hónapja egyoldalú tűzszünetet jelentett be a júniusi parlamenti választásokig. A 26 éve tartó, 40 ezer emberéletet követelő konfliktusban ezután átmeneti nyugalom köszöntött be, amely azonban az utóbbi hetekben megroppanni látszik.

Múlt hónapban egy kurdpárti politikai csoportosulás vázlatot nyújtott be Törökország délkeleti térségének autonómiájára vonatkozóan, s az elmúlt hetekben egyre többen követelték, hogy a török állam biztosítson szélesebb jogokat a kurd nyelv használatára. Eközben zajlik az az októberben kezdődött eljárás, amelyben több mint száz, illegális politikai tevékenységgel vádolt kurd aktivistát fogtak perbe. A kintihez hasonlóan a tárgyalóteremben is paprikás volt a hangulat, s a feszültség akkor hágott a tetőfokára, amikor a vádlottak közül többen kurd nyelven szólaltak meg. A bíró ugyanis nem volt hajlandó meghallgatni őket, mondván nem érti és nem is beszéli a kurdot, és "ismeretlen nyelvként" akarta jegyzőkönyvbe vetetni a felszólalásokat. Az egyre hevesebbé váló vita miatt a tárgyalást berekesztették. A vádlottak - akik közül 104-et őrizetben tartanak - akár 15 év börtönbüntetést is kaphatnak, ha bűnösnek találja őket a bíróság.

A 73 millió lakosú Törökországban 15-20 százalék a kurdok aránya. Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök 2009-ben kulturális és nyelvi reformokat indított el, amelyek szélesebb jogokat biztosítottak a kurdok számára, de a török emberek többsége - különösen a vaskalapos nacionalisták - kedvezőtlenül fogadta a kezdeményezést.