Az uniós vezetők igyekeznek elvi megállapodásra jutni annak a rövid, korlátozott hatókörű alapszerződés-módosításnak a szövegében, amely lehetővé teszi, hogy az euróövezet tagállamai állandó jellegű pénzügyi stabilitási mechanizmust alakítsanak ki a jövőben esetleg fizetési nehézségekkel szembekerülő országok megsegítésére.

A stabilitást biztosító egyéb elképzelésekről - például a jelenlegi, ideiglenes stabilitási alapban rendelkezésre álló keret növeléséről vagy euróövezeti közös kötvények esetleges bevezetéséről - ugyanakkor egyelőre nincs egyetértés a tagállamok között. "Az állandó válságkezelési mechanizmus nagy lépést jelent az egység szempontjából. Fontos, hogy mindannyian ugyanazt a célt osztjuk, a stabil pénzét" - fogalmazott a találkozó előtt Angela Merkel német kancellár.

Orbán Viktor miniszterelnök egy brüsszeli nyilatkozatban arról beszélt: "Ha erős Európát akarunk, akkor erős euróra is szükség van, és ennek érdekében most meg kell hozni néhány történelmi döntést". Szerinte ha az euró "nem nyeri vissza régi fényét és erejét, ha nem nyeri vissza azt a reményt, hogy az európaiak pénzéből igazi világpénzzé is válhat", akkor ennek a kárát azok az országok is el fogják szenvedni, amelyek nincsenek benne az eurózónában.

Az EU-t jelenleg elnöklő Belgium miniszterelnöke, Yves Leterme a csúcsra érkezve azt emelte ki, hogy az állandó stabilitási eszköz (amelynek 2013-tól kell váltania az ideiglenest) jelentős fegyver lesz a pénzügyi spekuláció elleni harcban is. A stabilitási mechanizmus létrehozását célzó tárgyalásokba az euróövezeten kívüli EU-országok is bekapcsolódhatnak, és ha valamikor szükségessé válik a mentőmechanizmus tényleges igénybe vétele valamely ország megsegítésére, akkor a zónán kívüli országok is dönthetnek úgy, hogy részt vesznek az akcióban.

Az Európai Központi Bank (EKB) közvetlenül a csúcstalálkozó előtt jelentette be, hogy közel duplájára, 10,76 milliárd euróra emeli jegyzett tőkéjét "a megnövekedett piaci bizonytalanság és hitelkockázat miatt". Elemzők szerint ez is egyértelmű politikai jelzésnek tekinthető arra, hogy a bank szerint az uniós vezetőknek többet kell tenniük egységük erősítése és az EU közös pénzének védelme érdekében.

A brüsszeli csúcstalálkozón újra foglalkoznak az unió stratégiai partnereivel fenntartott kapcsolatokkal is. Az állam-, illetve kormányfők továbbá - a külügyminiszterek előzetes ajánlásának megfelelően - bizonyára megadják az EU-tagjelölti jogállást Montenegrónak.