Arab vezetők kérték az USA-t Irán megtámadására?
Arab vezetők Irán elleni légitámadásra kérték az Egyesült Államokat, az amerikai kormány pedig arra utasította diplomatáit, hogy folytassanak kémtevékenységet az ENSZ vezető tisztviselői ellen - írja a brit Guardian a WikiLeaks oknyomozó portál által hozzá eljuttatott bizalmas amerikai diplomáciai iratok alapján. Állítólag egy afgán vezetőt 52 millió dollár készpénzzel tartóztattak fel az Egyesült Arab Emírségekben, és a Google elleni hackertámadásokra is született magyarázat. Ám mindez globális diplomáciai krízissel fenyeget a Guardian szerint, míg a német Spiegel katasztrófának minősíti a történteket az USA számára.
Vizsgálják Assange büntethetőségét |
Az ausztrál rendőrség vizsgálja, hogy a WikiLeaks oknyomozó portál megsértette-e az ausztrál törvényeket az újabb, bizalmas amerikai iratok közzétételével - közölte hétfőn az ausztrál főállamügyész. Robert McClelland elmondta: nincs tudomása arról, hogy az Egyesült Államok kérte volna az ausztrál hatóságoktól, hogy vonja be a Wikileaks alapítójának, Julian Assange-nak az útlevelét. A titkos amerikai dokumentumok közzétételére reagálva azonban az ausztrál kormányszervek számos lehetőséget vizsgálnak. A főállamügyész szerint fennállhat több büntetőjogi törvény megsértésének az esete. (MTI) |
A német Spiegel Online interaktív térképet is közöl az amerikai diplomáciai sürgönyök forgalmáról. Eszerint Magyarországról az adatbázisban található legtöbb diplomáciai sürgöny 2009-ből származik, pontosan 131 darab, az összesen 734, Budapestről küldött dokumentum közül. Maga a WikiLeaks oldala ugyanakkor nem volt elérhető magyar idő szerint hétfőn, nulla óra után pár perccel, így az iratokhoz nem lehetett hozzáférni.
A vezető baloldali brit lap, a The Guardian - a WikiLeaks nemzetközi médiapartnereinek egyike - a vasárnap este kiszivárogtatott több százezer újabb amerikai dokumentum közül kiemelte, hogy Abdullah szaúd-arábiai uralkodó többször is felszólította az amerikai kormányt Irán megtámadására az iráni nukleáris fejlesztési program felszámolása végett.
A lap internetes oldalán ismertetett kivonatok szerint jordániai és bahreini kormányilletékesek is annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az iráni atomprogramot "bármi áron, ha kell, katonai eszközökkel is, de meg kell állítani". A szaúdi uralkodó még 2008-ban, David Petraeus amerikai tábornokkal tartott megbeszélésén erről a kérdésről - az egyik idézett diplomáciai feljegyzés szerint - úgy fogalmazott, hogy az amerikaiaknak "le kell vágniuk a kígyó fejét".
Szaúdi vezetők kérték?
Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom vezetői a kiszivárogtatott iratok szerint Iránt "gonosz" hatalomnak, "a puszta létet fenyegető veszélyforrásnak" minősítették, és kifejezték félelmüket, hogy az iráni rezsim háborúba sodorja a térséget. Bahrein uralkodója azt mondta egy amerikai diplomatának, hogy az iráni atomprogram folytatásának eltűrése nagyobb veszélyt jelent, mint a fejlesztési program erővel történő megállítása.
A jordániai szenátus elnöke egy magas rangú amerikai kormányilletékesnek kijelentette: az Egyesült Államok vagy bombázza Iránt, vagy "az iráni bomba" létével lesz kénytelen szembenézni. "Szankciók, csábító ajánlatok, ösztönzők mit sem számítanak" - tette hozzá a jordániai politikus a The Guardiannek kiszivárogtatott egyik belső leirat szerint.
Egy másik dokumentum tanúsága szerint egy vezető beosztású szaúdi illetékes azt mondta: az Öböl menti országok esetleg saját atomfegyvert fejlesztenek ki, vagy engedélyeznék ilyen fegyverek telepítését területükön az Irán részéről feltételezett fenyegetés elrettentésére.
Hillary Clinton rendelkezése
A The Guardian szerint az iratokból az is kitűnik, hogy Washington "titkos hírszerzési hadjáratot" folytatott az ENSZ vezetése, köztük Ban Ki Mun főtitkár, valamint a Biztonsági Tanács többi állandó tagállama, Kína, Franciaország, Oroszország és Nagy-Britannia képviselői ellen. A titkos direktívát Hillary Clinton amerikai külügyminiszter neve alatt bocsátották ki amerikai diplomatáknak tavaly júliusban.
Az utasítás szerint be kellett szerezni a vezető ENSZ-tisztviselők által használt kommunikációs berendezések műszaki adatait, köztük jelszavakat és személyes rejtjelkódokat, ezen kívül "részletes biometrikus információkat" vezető ENSZ-illetékesekről, köztük főtitkár-helyettesekről, a szakosított intézmények vezetőiről és főtanácsadóikról, a főtitkár legmagasabb beosztású munkatársairól, a békefenntartó műveletek vezetőiről. Emellett értesüléseket kellett szerezni a főtitkár "vezetési és döntéshozói stílusáról" is.
A Pentagon elítélte a kiszivárogtatást
Élesen elítélte a washingtoni védelmi minisztérium, hogy a WikiLeaks oknyomozó portál segítségével vasárnap este amerikai külügyi dokumentumok szivárogtak ki. A Pentagon röviddel azt követően tette közzé állásfoglalását, hogy az amerikai The New York Times mellett néhány európai újság, köztük a spanyol El País, a francia Le Monde, a brit The Guardian és a Der Spiegel német hetilap részleteket közölt a WikiLeaks által megszerzett dokumentumokból.
Az amerikai védelmi minisztérium nyilatkozatában illegálisan megszerzett titkos dokumentumok meggondolatlan közzétételéről beszélt. A Pentagon szóvivője hangsúlyozta, a hatóságok lépéseket tettek annak megakadályozására, hogy a jövőben hasonló kiszivárogtatások történjenek. Ezzel kapcsolatban azonban részleteket nem közölt.
Saját oldalán nem tudta közölni a dokumentumokat a WikiLeaks
A WikiLeaks oknyomozó portál saját bevallása szerint mintegy negyedmillió amerikai külügyminisztériumi dokumentumot szerzett meg, ezeket azonban saját honlapján egyelőre nem tudta közzétenni. A honlap azt állította, hogy mindebben informatikai támadás akadályozta meg. A kényes tartalmú dokumentumokat ezért eljuttatta az említett újságokhoz, amelyek az iratokból vasárnap közöltek részleteket.
Le Monde: Izrael határozottságot kért Washingtontól
Közben a francia Le Monde arról számol be, hogy Izrael határozottságra ösztönözte 2009 decemberében az Egyesült Államokat Iránnal szemben, azt hangsúlyozva, hogy a tárgyalási stratégia nem fog működni Teheránnal. Mindez szintén a Wikileaks által közölt amerikai diplomáciai sürgönyökből derült ki, amelyeket vasárnap este honlapján a Le Monde című napilap is közzétett.
"Nem biztos, hogy Irán döntött arról, hogy nukleáris fegyvert állít elő, de Irán eltökélt abban, hogy ilyet létrehozzon" - olvasható az izraeli védelmi minisztérium álláspontja az amerikai diplomácia egyik feljegyzésében. A mértékadó francia liberális újság olyan, az oknyomozó portál által megszerzett titkos és bizalmas amerikai táviratokból közölt részleteket, amelyek az iráni nukleáris kérdéssel kapcsolatosak.
A francia álláspontot "dárdahegynek" nevezték 2009 novemberében az amerikai diplomaták. "Magas rangú francia vezetők szerint Sarkozy keményvonala dárdahegyként hasznosnak bizonyulhat az iráni kihívással szemben" - áll az egyik sürgönyben. A 2009-es iráni választásokat követő utcai tüntetések idején a francia diplomácia arra ösztönözte Washingtont, hogy támogassa nyíltan az iráni ellenzéket.
A Guardian globális diplomáciai krízisről ír
A brit Guardian máris arról ír, hogy globális diplomáciai válság alakul ki az USA körül, miután 250 ezer titkos dokumentum került a WikiLeakshez, a kiszivárogtatással foglalkozó internetes orgánumhoz. Mindezek a brit lap szerint az USA változó viszonyáról szólnak Kínával és Észak-Koreával. A dokumentumok szerint Amerika igencsak aggódik a pakisztáni helyzet miatt, és titkos USA-akciókra is felhívja a figyelmet a Guardian, amelyek Jemenben folynak az al-Kaida ellen.
Más - a német Der Spiegel által idézett - iratok szerint a terrorista csoportok, mint az al-Kaida, fő finanszírozói szaúd-arábiaiak.
Pakisztánban a gazdasági összeomlás, illetve az alacsonyan fizetett kormánytisztviselők miatt aggódnak a szakértők, így akár egy nukleáris bomba építése és a hozzá való anyagok csempészete is felvirágozhat a dél-ázsiai országban. Egy másik dokumentum szerint az afgán alelnököt, Zia Maszúdot az Egyesült Arab Emirátusokban 52 millió dollárnyi készpénzzel tartóztatták fel. Mindez az afganisztáni korrupció veszélyére hívja fel a figyelmet.
Putyin és Berlusconi
A Google elleni hackertámadásokat, amelyek a céget Kína elhagyására ösztönözték, e dokumentumok azzal magyarázzák a Guardian szerint, hogy egy magas rangú kínai politikus a nevére rákeresve őt kritizáló cikkeket kapott találatként a keresőn. A Spiegel szerint fény derül arra is, a kínai kormány mérlegelte, hogy összhangolt számítógépes szabotázst hajtson végre az Egyesült Államok és szövetségesei ellen.
A dokumentumok szólnak arról is, hogy rendkívül szorosak a kapcsolatok Vlagyimir Putyin és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök között. Az orosz maffia és a biztonsági szolgálatok összefonódásának lehetőségeit is tárgyalják a Guardian, illetve a WikiLeaks által megszerzett dokumentumok.
A német Spiegel szerint Silvio Berlusconi olasz kormányfőről az amerikai külügyminisztérium azt akarta kideríteni, hogy vajon tényleg folytat-e privát üzletet orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal. Dmitrij Medvegyev orosz elnököt haloványnak, tétovának minősítik, Nicolas Sarkozy francia elnökről pedig azt tartják, hogy "meztelen a király".
Der Spiegel: amerikai diplomáciai sürgönyök bírálják a szövetségeseket
A Der Spiegel című német hírmagazin szerint a Wikileaks által megszerzett több mint negyedmillió amerikai diplomáciai sürgöny éles hangú bírálatokat tartalmaz az Egyesült Államok szövetségeseiről.
Hamid Karzai afgán elnököt például "gyenge személyiségnek" írják le, akit "paranoia" és összeesküvés-elméletek" irányítanak - ezt egyébként a Guardian is idézi a dokumentumok alapján. Recep Tayyip Erdogan török kormányfőt szkeptikusnak tartják, egyúttal Washington a török kormányon belüli "iszlamista vonulat" miatt aggódott, míg a kenyai kormányról a vele kapcsolatos sürgönyök szinte minden sora megvetést tükröz - a Spiegel szerint.
Nem jár jobban Angela Merkel német kancellár sem, aki "ritkán kreatív" és nem szívesen merészkedik kockázatos területre. Guido Westerwelle német külügyminiszter viszont "agresszív", míg a CSU vezetője, Horst Seehofer "kiszámíthatatlan".
A Der Spiegel szerint a dokumentumok 90 százaléka 2005 után született, csupán hat százaléka titkos, míg 40 százaléka bizalmas. A legtöbb anyag az Egyesült Államok ankarai és bagdadi nagykövetségéről származik. A hírmagazin eredetileg vasárnap 22:30-kor akarta közzétenni értesüléseit. Egyes német pályaudvarokon azonban már kora este meg lehetett vásárolni a hetilapot, amelynek címoldala így szól: "Leleplezve - miként látja Amerika a világot".