Több millió dollárnyi, drogkereskedelemből származó bevétel tisztára mosásával vádoltak meg 18 embert az Egyesült Államokban idén júniusban. A vád szerint a gyanúsítottak a kolumbiai kábítószer-kereskedelemből befolyt fekete pénzeket „mozgatták” az Egyesült Államok, Kolumbia, Guatemala, Panama és Magyarország között.  

A gyanúsítottak között van a 37 éves Jader Gomez is, aki 2009 elején New Yorkban arról egyeztetett üzletfeleivel, hogy repülőgéppel 200 millió dollárt juttat el Guatemalából Panamába. De nemcsak ezt írják a számlájára az amerikai hatóságok: a vád szerint társaival - Alex Gomezzel és Villiam Gomezzel - 2008-ban és 2009-ben több alkalommal különféle bankokon keresztül mostak tisztára pénzeket. Mint kiderült, magyarországi bankszámlákról utaltak jelentősebb összegeket amerikai számlákra, csakhogy utóbbiakat az amerikai DEA kábítószer-ellenes hivatal ellenőrizte. Úgy tudjuk, a budapesti tranzakciók miatt a nyomozásban a magyar rendőrség is segítette az amerikai hatóságokat.

A pénzmosó hálózat tagjai közül hatot - köztük Jader Gomezt - Kolumbiában tartóztattak le júniusban, négyet New Jerseyben és Floridában, de vannak a gyanúsítottak között olyanok is, akiket Kolumbia már korábban kiadott az Egyesült Államoknak.

Az amerikai drogkereskedelem hatalmas hasznot hoz a latin-amerikai kábítószerkartelleknek, csakhogy dollárban. Márpedig a kartelleknek Kolumbiában nem dollárra, hanem pesóra van szükségük. Az tehát a céljuk, hogy az Egyesült Államokban felhalmozódott „fekete dollárt” visszajutassák Kolumbiába és pesóra váltsák. Mindeközben tisztára is kell mosniuk a pénzt, hiszen a hatóságok előtt el kell titkolniuk, hogy vagyonuk kábítószer-kereskedelemből származik.   drogpénzeket a nyolcvanas években még „sima” bankátutalással juttatták vissza Kolumbiába. Miután azonban a pénzmosást felgöngyölítő nyomozók ma már árgus szemekkel figyelik a pénzintézeteket, a drogkereskedőknek új megoldást kellett találniuk. Az lehetetlen volt, hogy a pénzt egyszerűen átvigyék a határon, mivel a dollár nehezebb, mint maga a drog.

Ekkor jöttek képbe a peso brókereknek nevezett valutázók. Kolumbiában csak a kormányzati bankoktól lehet hivatalosan dollárt váltani, de ezek a pénzintézetek le is informálják az ügyfelet, pontosabban azt, hogy honnan, milyen tevékenységből származik a pénz. A kolumbiaiak - főleg az üzletemberek - ezért előszeretettel veszik igénybe a peso brókerek szolgáltatásait: ezek a pénzváltók nem kérdeznek, nem kérnek papírokat ás sokkal kedvezőbben is váltják a pénzt, mint a bankok. Ráadásul ha az üzletemberek tőlük vásárolnak dollárt, akkor úgy is be tudnak vinni az országba külföldi termékeket, hogy nem fizetnek utána vámot, adót. 

Az Egyesült Államokban eladott kábítószer után keletkező dollárt a kartellek ezeknek a peso brókereknek adják el. A brókerek pedig - akár egy bank - eljuttatják a dollárt amerikai, panamai és arab vállalatoknak, különböző javakat, termékeket vásárolva így tőlük. Miután ezeket a termékeket Kolumbiában az üzletemberek pesóért eladják, a bevételből újra dollárt vásárolnak a brókereknél. A bróker a saját hasznát „lecsípi”, a pénzt tovább adja a drogkartelleknek. Így azok a külföldi cégek, akik javakat adtak el a dollárért cserébe, részesei a pénzmosásnak – az amerikai törvények szerint persze csak akkor, ha az eladáskor tudtak a pénz származásáról.  

A Jader Gomez és társai ellen folyó nyomozásban a DEA fedett ügynökei a peso brókerek közé is beépültek. Ehhez segítségükre voltak az „együttműködő tanúk”, azaz besúgók, akik összehozták őket a brókerhálózat több tagjával. A fedett nyomozók az általuk megszerzett információkkal hónapokon keresztül segítették a több országban folyó nyomozást, mígnem nyárra elegendő bizonyítékot sikerült összegyűjteniük a gyanúsítottak ellen.