A súlyos államháztartási hiány leszorítására meghirdetett program részeként a konzervatív-liberális brit kormánykoalíció az állami felsőoktatás támogatását is jelentősen lefaragja, és lehetővé akarja tenni, hogy az angliai egyetemek a jelenlegi 3290 fontról (egymillió forintról) kilencezer fontra (2,9 millió forintra) emeljék az éves tandíj felső határát.

A tandíjakat nem a tanulmányok ideje alatt kell kifizetni, hanem csak akkor, ha a végzett diplomásoknak már állásuk van, és éves jövedelmük eléri a brit alkalmazotti átlagfizetésnek megfelelő 21 ezer fontot (6,7 millió forint). Ebben az esetben is csak havi fizetésük legfeljebb 9 százalékát lehetne levonni tandíjtörlesztés gyanánt.

A brit országos diákszövetség (NUS) szerint azonban a felső tandíjhatár emelésének lehetőségével szinte bizonyosan élnek is majd az egyetemek, és ennek eredménye az lesz, hogy a diplomások több tízezer font adósságteherrel kezdik pályafutásukat.

David Willetts felsőoktatási államtitkár szerint mindazonáltal az egyetemek a legmagasabb, kilencezer fontos évenkénti tandíjat csak "egészen kivételes indokokkal" szabhatnák ki, sőt már hatezer font felett megállapított tandíjak esetében is külön ösztöndíjprogramokat kell meghirdetniük. 

A szerdai tiltakozó megmozduláson becslések szerint 30 ezren gyűltek össze a Millbank Tower - a Konzervatív Párt adminisztratív központjaként is szolgáló, 120 méter magas irodaház - előtt. A tüntetők betörték a Temze partján, a parlament épületegyüttesétől nem messze emelkedő felhőkarcoló néhány üvegajtaját, és többen behatoltak az előcsarnokba, sőt egy csoport az egyik melléképület tetejére is feljutott. A demonstráció részvevői emellett az irodaház előtt felsorakozott rendőrsorfalat is megdobálták.

Aaron Porter, a diákszövetség elnöke szerda délutáni közleményében ugyanakkor elítélte az erőszakos megnyilvánulásokat, és közölte: azokért nem a tüntető diákok, hanem "a soraikba beférkőzött bajkeverők" a felelősek.

A jelenlegi, évi háromezer fontot meghaladó felső tandíjhatárt az igazságosabb teherelosztás jegyében kidolgozott, 2006-ban életbe léptetett brit felsőoktatási tandíjreform keretében állapították meg. Az állami egyetemek korábban sem voltak ingyenesek, de a reform előtt évente legfeljebb 1100 fontot kérhettek költség-hozzájárulás formájában a hallgatóktól. A diákszövetség adatai szerint a tandíjrendszer már alkalmazásának első évében 15 ezer - tanulmányi eredményei alapján egyébként megfelelő - diákot riasztott el az egyetemi jelentkezéstől.