Mindeddig a tiopentál-szódium volt az egyetlen olyan szer, amelyet a halálbüntetést végrehajtó amerikai tagállamok alkalmaztak, az elítélteknek a méreginjekció beadása előtti elkábításához. Ennek készletei azonban elapadtak, mert az altató egyetlen amerikai gyártója, a Hospira Incorporated nyáron bejelentette, hogy az egyik alapanyag hiánya miatt 2011-ig felfüggesztette  gyártást.

Oklahoma állam büntetés-végrehajtása, amely arra készül, hogy december 26-án kivégezze John David Dutyt, kérelmezte, hogy az állatgyógyászatban használt (nátrium-)pentobarbitállal helyettesíthesse az eddig használt altatót. A folyamodvány ügyében a jövő héten folytatják le a bírósági eljárást.

Az októberben benyújtott kérelem szerint a petrobarbitál hatása "alapvetően" hasonló a biopentál-szódiuméhoz, ezért az "ideális altatószer az emberi eutanáziához". Az elítélt Duty ügyvédjei, megakadályozandó az új szer engedélyezését, azzal érvelnek, hogy az fájdalmassá teheti a kivégzést és hogy védencüket nem használhatják fel kísérleti tengerimalacként. A férfit azért ítélték halálra, mert 2001-ben meggyilkolta cellatársát.

A tiopentál-szódium hiánya miatt eddig több államban is halasztottak el kivégzéseket. Arizona államban október 26-án Nagy-Britanniából importált altató segítségével segítették át a másvilágra Jeffrey Ladrigant. A külföldről történő behozatalt azonban sok helyütt elvetették, mert az eljárással kapcsolatban jogi és szabványügyi kételyek merültek fel. Texas állam készletei a The Wall Street Journal szerint rövid időre elegendők, de ott is hiány léphet fel, ha a Hospira jövőre nem kezdi újra a termelést.

Az amerikai altatóorvosok egyébként egyre ritkábban alkalmazzák a szert. Egy ember elkábításához egyébként mindössze 3 gramm tiopentál-szódiumra lenne szükség. Az egyes államok általában át szokták venni a többieknek a kivégzések terén szerzett "úttörő" tapasztalatait, ezért valószínű, hogy Oklahoma példája ragadós lesz, ha ott engedélyezik pentobarbitált. 

Az Egyesült Államok 50 tagállama közül jelenleg 35-ben alkalmazzák a halálbüntetést. A kivégzéseket Új-Mexikóban 2009-ben eltörölték ugyan, de a jogszabály hatálya nem visszamenőleges, így ott több elítélt is sorsára vár.

Mind a 35 államban használják a méreginjekciót, de csak nyolcnak a jogszabályai teszik lehetővé, hogy az elítélt vagy a büntetés-végrehajtási hatóság ezen kivégzési módszer helyett az akasztás, a gázkamra, vagy a villamosszék mellett döntsön. A halálbüntetést eltörölt 15 állam mellett egyébként 11 kezdeményezte a kivégzések megszüntetését.