Az Eurobarometer eredményei szerint a megkérdezettek 18 százaléka "rossz dolognak" minősítette a tagságot, 29 százaléka pedig a "se nem jó, se nem rossz" kategóriára voksolt. Az EU-tagság átlagos támogatottsága tavaly őszhöz képest 4 százalékkal csökkent, de még magasabb, mint 2001-ben, az (új információtechnológiákban rejlő lehetőségek kiaknázását célzó cégek tőzsdei szárnyalását hozó) internet-buborék kipukkanása utáni pangást követően.

Az adatokból kiderül, hogy Magyarország azon három tagország közé tartozik, ahol az előző felméréshez képest nőtt az EU-tagságot hasznosnak látók aránya (34-ről 38 százalékra). Magyarországon tartanak emellett a legkevesebben (mindössze 4 százaléknyian) attól, hogy a tagság árt az ország kulturális, nemzeti identitásának. A magyarok az EU-t leginkább (48 százalékban) a szabad külföldi utazási, tanulási és munkalehetőség megteremtőjének tekintik.

Az Európai Bizottság által közölt közvélemény-kutatás szerint 2010 májusában az uniós intézményekbe vetett bizalom magasabb maradt a nemzeti kormányok vagy parlamentek irántinál (átlagosan 42 százalék szemben 29-cel, illetve 31-gyel), habár az Európai Unió iránti bizalom is visszaesett a válság mélypontján (2009 őszén még 48 százalékos volt). Magyarországon a választások után végzett kutatásban a megkérdezettek 55 százaléka jelezte azt, hogy "hajlik bizalmat tanúsítani" az uniós intézmények iránt, míg a kormányt 40, a parlamentet 41 biztosította bizalmáról.

A felmérés szerint a lakosság 75 százaléka gondolja úgy, hogy az EU tagállamai között erősebbnek kell lennie a gazdasági és pénzügyi politika koordinálásának ahhoz, hogy hatékonyabban vehessék fel a harcot a gazdasági válsággal. Hetvenkét százalék támogatja, hogy az EU szigorúbb felügyeletet gyakoroljon a legfontosabb nemzetközi pénzügyi csoportok tevékenysége felett. Ez a 2009-es őszi Eurobarométerhez viszonyítva négy százalékpontos növekedést jelent. A felmérés szerint a gazdasági válság idején az európaiakat legfőképpen a következők aggasztják: a jelenlegi gazdasági helyzet (40 százalék), a munkanélküliség (48) és a növekvő árak (20). 

A lakosság nagy része tisztában van azokkal a fontos kihívásokkal, amelyekkel jelen pillanatban minden uniós tagállam szembenéz: 74 százalék egyetért azzal, hogy hazájában szükség van reformokra, és 71 százalék vállalja is ezek terheit a jövő generációk érdekében. Magyarországon az unióban második legmagasabb, 84 százalékos azok aránya, akik szerint a nemzeti államháztartási hiány és az államadósság csökkentése érdekében hozott intézkedések nem várhatnak. 

A témáról kiadott közlemény szerint a felmérésben "az európaiak többsége azt is megerősíti, hogy az EU a gazdasági fellendülést szolgáló Európa 2020 stratégiájában a helyes prioritásokat jelölte meg: 92 százalék osztja azt a nézetet, hogy a munkaerőpiacokat korszerűsíteni kell a foglalkoztatottak számának emelése, valamint a szegények és a társadalmilag kirekesztettek segítése céljából". Kilencven százalék támogat egy olyan gazdaságot, amely kevesebb természeti erőforrást használ, és kevesebb üvegházhatást okozó gázt bocsát ki.