Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Az egyik oldal az USA elleni provokációra, a másik az iszlám jelképe elleni támadásra panaszkodik; az elnök előbb a védelmébe veszi, majd visszatáncol. Amerikában országossá, sőt választási témává terebélyesedett a tervek szerint a New York-i Ground Zero közelében felépülő iszlám közösségi központ ügye.
Az országos politikába először júliusban keverte bele az ügyet Sarah Palin volt republikánus alelnökjelölt. "Szükségtelen provokáció; döfés a szívünkbe" - írta a "mecsetprojektről" a Twitteren a volt alaszkai kormányzó, aki a jelek szerint már a 2012-es elnökválasztásra készül. Potenciális riválisa, az ugyancsak keményvonalasnak számító Newt Gingrich a Fox tévécsatornának nyilatkozva igyekezett túltenni rajta: "A náciknak sincs joguk ahhoz, hogy táblát állítsanak a washingtoni Holokauszt-múzeum mellett" - mondta a volt képviselőházi elnök.
A Manhattan déli részébe tervezett muszlim közösségi központ építésének terve átpolitizált és túlfűtött országos vitába torkollott az alapvető amerikai értékekről. Kevés érzékenyebb téma van ennél Amerikában. A muszlim fanatikusok által a Világkereskedelmi Központ ellen 2001-ben végrehajtott terrortámadásban több mint 2700 ember halt meg. A terroristák által vezetett egyik repülőgép futóműve beszakította a Park Place 45-51 számú ház, egy ruházati áruház tetejét. Az épület a támadás miatt használhatatlanná vált, és most ennek a helyén szeretne építkezni egy amerikai muszlim csoport.
Nem mecset, nem is a Ground Zerónál
De pontosan mit is akarnak építeni? A félreértések elkerülése érdekében a The Washington Post és az AP hírügynökség a projekttel kapcsolatban eltanácsolta munkatársait a "mecset" szó használatától. A két szerkesztőség olyat sem állít többé, hogy a helyszín a Ground Zero, mivel a létesítményt talán csak hónapok múlva kezdik el építeni, egy olyan telken, amely ugyan csak két utcányira van a tragédia helyszínétől, de nem is látszik onnan.
A létesítmény egy 12 emeletes, 100 millió dolláros központ, amelynek nagy része mindenki előtt nyitva áll majd. Lesz benne színház- és előadóterem, könyvtár, uszoda, tornaterem, főzőiskola és étterem. És lesz egy, a hívőknek fenntartott mecset vagy imaterem is. Az elképzelés mintájául a New York-i zsidó közösségi központ szolgált. A bírálatok miatt a kezdeményezők a projekt nevét a kora-középkori (mór) Andalúzia vallási toleranciájára utaló Cordoba House-ról Park51-re változtatták.
Van, aki megpróbálja radikális iszlamistának beállítani az építtetőket, ám erről két, egymást követő amerikai kormányzat is másként vélekedett. Feisal Abdul Rauf, a leendő központ imámja jelenleg harmadszor jár kormánypénzen a Közel-Keleten, hogy elősegítse az amerikai és az iszlám kultúra közötti megértést. Rauf ugyanebben a problémakörben a Bush-kormányzat idején (a terrortámadás után) az FBI tanácsadója volt. Az imám arra törekszik, hogy létrehozza az iszlám amerikanizált válfaját, és kiáll Izrael létezése mellett.
Obama többféle véleménye
Az építkezés ellenzői megpróbálták védetté nyilvánítani a telken álló épületet. Az illetékes testület elutasító döntése nyomán Michael Bloomberg New York-i polgármester és Jerry Nadler, az érintett választókerület képviselője - aki egyébként Izrael elkötelezett védelmezője - egyaránt a terv mellett foglalt állást. Álláspontjuk közös nevezőjét talán Kathleen Parker fogalmazta meg a legtalálóbban a New York Timesban: "toleranciára csak akkor taníthatunk, ha magunk is toleránsak vagyunk. Nem állíthatjuk azt, hogy a szólásszabadság megengedi nekünk az olyan karikatúrák rajzolását vagy olyan darabok bemutatását, amelyeket a muszlimok sérelmesnek tartanak, miközben azt követeljük tőlük, hogy legyenek megértőbbek a mi érzéseinkkel szemben."
A vitában megszólalt az elnök is, de erősen vitatott eredménnyel. Barack Obama előbb arról beszélt, hogy a muszlimoknak az amerikai alkotmány, a vallásszabadság jegyében joguk van mecsetet építeni egy magántulajdonban lévő telken, majd másnap úgy pontosított: nem kommentálja, mennyire volt "bölcs" dolog a helyszín kiválasztása. A központépítők magatartása a többségi társadalom szerint érzéketlen. Miközben Amerikában a döntő többség (61-70 százalék) elutasítja a manhattani építkezést, a projekt vezetői mindeddig nem mutattak hajlandóságot arra, hogy máshol kezdjék meg az építkezést. Pedig David Patterson, New York állam kormányzója akár állami telket is a rendelkezésükre bocsátana.
Irántól nem fogadnának el pénzt
Nem hajoltak meg az érvelés előtt, hogy noha hivatalosan valóban jogukban áll Alsó-Manhattanben építkezni, elegánsabb volna úgy eljárniuk, mint ahogy azt a néhai II. János Pál tette Auschwitz ügyében. A pápa 1993-ban egy hasonló vita nyomán elköltöztetett egy apácazárdát az auschwitzi haláltábor közeléből. A "mecsetépítők" ráadásul nem zárták ki azt a lehetőséget sem, hogy a központhoz olyan országoktól is elfogadnak támogatást, mint Szaúd-Arábia vagy Irán.
Az Egyesült Államokban 2,5 millió muzulmán él, akik összesen 1900 mecsetbe járhatnak imádkozni. Ezek közül 700 a terrortámadás éve óta épült. Ennek ellenére azonban az amerikai társadalomban csökkent a muszlimok elfogadottsága. A Time által elvégeztetett felmérés szerint az emberek 46 százaléka véli úgy, hogy az iszlám minden más vallásnál jobban bátorítja a más hitűek elleni támadásokat.
Intézményes formában azonban az amerikai muszlimokat sohasem sújtották a svájci mecsetépítési vagy a franciaországi fejkendőviselési tilalomhoz hasonló korlátozások. A hivatalos politikai korrektség egyik legszemléletesebb példája, hogy a Pentagonban - egy olyan állam védelmi minisztériumában, amely két muszlim országban visel háborút, egy harmadikat pedig az atomfegyver megszerzésében igyekszik megakadályozni - van egy imahely, amely a muszlimok előtt is nyitva áll. Alig 30 lépésnyire onnan, ahová kilenc éve becsapódott a terroristák által vezetett egyik repülőgép.
Obama támogatja a mecsetépítést, a nép nem a Ground Zero közelében
