A mértékadó francia újság leszögezi: Budapest szeretné kihasználni a jövő évi uniós elnökségét imázsa javítására a kettős állampolgárságról szóló vitatott törvény után. A lap szerint az áprilisi országgyűlési választásokon elsöprő többséggel megválasztott és megerősödött Fidesz konzervatív miniszterelnökének, Orbán Viktornak a soros uniós elnöki tisztség átmeneti funkciója "nem várt szerencse", miután a csődközelbe jutott ország a Nemzetközi Valutalap, az Európai Unió és a Világbank 20 milliárd eurós hiteléből részesült.

"De a Magyarországon újjászülető nacionalizmus, amelyről a szélsőjobboldali Jobbik megerősödése és egyes fideszes kijelentések tanúskodnak, nyugtalanítják Európát. Ezért hat hónapig a soros uniós elnökség Magyarország imázsát fogja meghatározni" - hangsúlyozza a lap.

Martonyi János külügyminiszter szerdai párizsi és csütörtöki berlini látogatásának célja a magyar elnökség határköveinek letétele volt. Gazdasági téren a lap szerint a kormányzat megfelelő biztosítékokkal szolgál: tartani kívánja a 3,8 százalékos GDP arányos államháztartási hiánycélt, amely alig magasabb az uniós szerződésekben megkívánt 3 százaléknál. Bejelentett egy 29 pontos akciótervet, amely a megtakarítások és a gazdasági növekedés újraindításának keveréke, jelentős részben az állami szféra elvonásaira és az állami vállalatok pazarlásainak a megállítására támaszkodva. Ez a terv - amely idén 0,5 százalékos növekedéssel számol - elnyerte a közvélemény és a piacok támogatását is - emlékeztet a Le Monde.

A lap szerint "politikai és diplomáciai fronton viszont Magyarország nem megnyugtató. Orbán nacionalista húrokat penget és a mostanában divatos Nagy Magyarország-nosztalgiát szítja abban az országban, amely az 1920-as trianoni szerződéssel elvesztette területe kétharmadát". A lap kiért arra, hogy az új parlament egyik első intézkedéseként az állampolgársági törvényt módosította. "Ezt az új törvényt Európában provokációként értelmezték. Nem idegen azoktól az ígérgetésektől, amelyekbe a Fidesznek bele kell mennie a Jobbik ultranacionalista szavazótáborával szemben" - véli a lap. A törvény azonban nem enyhítette a szomszédos Szlovákiával állandósult konfliktushelyzetet sem. Pozsony a hazaszeretetet alkotmányba iktatta és tavaly nem engedte be területére Sólyom László magyar köztársasági elnököt, amiért Magyarország az Európai Bírósághoz fordult - jegyezte meg a cikkíró.

A külügyminiszter a lap szerint azonban tagadja a nacionalista szándékokat. Idézi Martonyit, aki szerint Magyarország nem megadja az állampolgárságot a határon kívüli magyar kisebbségeknek, hanem egyéni alapon lehetőséget biztosít annak megszerzésére. "Egyszerűen arról van szó, hogy megszüntetjük a diszkriminációt: Franciaországban, az Egyesült Államokban, Izraelben vagy máshol, a magyarok megtarthatják eredeti állampolgárságukat úgy is, hogy nem tartózkodnak Magyarországon. Miért ne lehetne ez lehetséges a szomszédos országokban is? A törvényt igazságosan módosítottuk" - mondta a lapnak a külügyminiszter.

Hozzátette: "A törvény nem a határokkal foglalkozik, hanem az emberekhez szól. A szlovákok nemzeti, történelmi, a területi határok integrációjáról beszélnek. Nekünk, magyaroknak ez már nem érdekes. Mi az emberi jogokról beszélünk". Pedig a lap szerint Orbán a külföldi tőke ellen beszél Magyarországon, 2002-ben nem ismerte el a vereségét, azt hangoztatva, hogy a haza - amelynek értékeit szerinte az ő pártja testesíti meg - nem lehet ellenzékben. A Nagy Magyarország matricát pedig saját autójára is kiragasztotta, és több vidéki Fidesz-irodában is ki volt függesztve.

Ezekre a megjegyzésekre a Le Monde szerint Martonyi "a vállát vonogatja". Véleménye szerint a Nagy Magyarország térkép kifüggesztése azok kezdeményezésére történhetett, akik az ország tragikus történelme alapján érthető nosztalgiát éreznek. "De a Fidesz az Európai Néppárt tagja. Orbán Viktor annak egyik alelnökeként kereszténydemokrata konzervatív politikus. Mások, köztük én is, liberálisabb tendenciát képviselnek. Nem vagyunk nacionalista párt. Jobbközép patrióta párt vagyunk" - mondta Martonyi.

A Le Monde arra is emlékeztette a külügyminisztert, hogy a kétharmados többséggel a Fidesznek módja van megváltozatni az alkotmányt, és a magyar sajtó azt gyanítja, hogy Orbán a jelenleginél nagyobb hatalmat akar a köztársasági elnökre ruházni, hogy aztán maga tölthesse be a posztot. "Ez nem igaz, nem igaz, nem igaz!" - válaszolta Martonyi.

A szlovák-magyar viszonyt illetően a lap megjegyzi, hogy a kétoldalú tárgyalások a visegrádi négyek július 20-i magyarországi találkozóján kezdődhetnek meg. Martonyi az új szlovák kormánytól sokat vár: "a stílus, a hangvétel és a hangulat változni fog" - zárta írását a külügyminiszter szavaival a Le Monde.