A magyar diplomácia irányítója közölte, Steven Vanackere belga külügyminiszter meghívására a brit, a dán, a francia, a lengyel, a máltai, a román és a svéd külügyek vezetőjével együtt vitatták meg, hogy a létrejövő uniós külügyi szolgálat mögé milyen munkamódszerekkel kívánnak közös külpolitikai tartalmat biztosítani. "A következő félévben, a magyar EU-elnökség idején nekem kell majd hasonló eszmecseréket szerveznem" - jegyezte meg Martonyi, hozzátéve, hogy az ilyen, 8-9 fős, informális jellegű külügyminiszteri egyeztetések gyakorlatát 2008-ban a francia soros elnökség honosította meg.

Mint elmondta, megállapodtak abban, hogy továbbra is az uniós külügyminiszteri tanácskozásokkal együtt fogják megrendezni az úgynevezett általános ügyek tanácsüléseit. Ezeken az EU szervezeti, intézményi, esetleges időszerű bővítési kérdéseit, illetve általában a horizontális témákat szokták megvitatni, valamint áttekintik a kitűzött közös célok végrehajtását. Az általános ügyek tanácsülésén rendszerint szintén külügyminisztereikkel képviseltetik magukat a tagállamok. A napirend összeállításakor ügyelni kell azonban arra - mondta Martonyi János -, hogy akik a külügyek és az általános ügyek ülésén is részt akarnak venni, azok ezt megtehessék, a két tanácskozás között ne legyen átfedés.

A magyar külügyminiszter kitért rá: a magyar fél fenntartja azt az igényét, hogy méltányos arányban kapjon szerepet, amikor megteremtik az új uniós külügyi szolgálatot. Brüsszelből Martonyi János továbbutazott Berlinbe, ahol Guido Westerwelle német külügyminiszterrel találkozik.