Ebből az okból a bizottság véleménye szerint Sólyom László köztársasági elnök tavaly augusztusi, megakadályozott szlovákiai látogatásával kapcsolatban a szlovák kötelezettségszegésre történő magyar hivatkozás megalapozatlan.

Az EU legfőbb végrehajtó testülete szerint az említett jogforrások "szövegéből, összefüggéseiből, valamint céljából következik, hogy a szabad mozgás joga kizárólag magánjogi jogalanyként, nem pedig egy tagállam vagy egy harmadik ország államfőjeként illeti meg a polgárokat". Az államfőkre a nemzetközi jog szabályai vonatkoznak - szögezte le a brüsszeli bizottság, hozzátéve: az uniós intézmények nem rendelkeznek hatáskörrel arra vonatkozóan, hogy a tagállamok közötti kétoldalú diplomáciai kapcsolatokat szabályozó nemzetközi jogi normákat módosítsák.

MTI - Koszticsák Szilárd

A magyar kormány tavaly október közepén kérte a brüsszeli bizottságtól, hogy indítsanak kötelezettségszegési eljárást Szlovákia ellen, amiért Sólyom Lászlót augusztus 21-én nem engedték be az országba. A beadványban azt kérték, hogy az uniós testület a közösségi jog szempontjából vizsgálja meg a szlovák jogszabályokat és azok alkalmazását, valamint a közösségi jog megsértése miatt indítsa meg kötelezettségszegési eljárást.

A bizottság akkor azt válaszolta, hogy az adott körülmények között nincsen lehetősége kötelezettségszegési eljárást indítani, mivel az egyik tagállam államfőjének egy másik tagállamban tett hivatalos látogatására nem vonatkoznak az uniós jog rendelkezései. A bizottság szerint a tagállamok egyedüli joga a saját kétoldalú diplomáciai kapcsolataik irányítása.

Az Európai Bizottság jogi és igazságügyi felelőse, Jacques Barrot akkor azt mondta, lezártnak tekinti Sólyom László szlovákiai kitiltásának ügyét. "Ez Magyarország és Szlovákia közötti probléma, ezt már elmagyaráztam a két ország hozzám látogató delegációjának" - fogalmazott a francia biztos.

Hivatkozási alapok, bírósági kereset

Ezután kezdeményezte hivatalosan a magyar kormány a Szlovákia elleni eljárást, ez volt ugyanis az előfeltétele annak, hogy az esetleges - és most hivatalosan is megérkezett - bizottsági elutasítás nyomán Magyarország keresetet nyújthasson be Szlovákia ellen a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságnál. Az uniós eljárásrend értelmében ugyanis mielőtt egy tagállam keresetet nyújt be egy másik tagállam ellen az Európai Bírósághoz, a bizottság indoklással ellátott véleményt ad ki.

Mostani állásfoglalásában az Európai Bizottság emlékeztetett: Sólyom László azzal a céllal kívánt ellátogatni Szlovákiába, hogy részt vegyen az első magyar király és védőszent, Szent István szobrának avatóünnepségén, amelyet egy révkomáromi magánegyesület szervezett. "A szlovák hatóságok úgy értékelték, hogy az elnök látogatásának időpontja, amely Csehszlovákia Varsói Szerződés általi megszállásának 41. évfordulójára esett, közbiztonsági kockázatot jelentett. Ezért úgy döntöttek, hogy a 2004/38/EK irányelvre való hivatkozással nem engedik be az elnököt az ország területére" - olvasható a bizottsági tájékoztatásban.

Az említett irányelv - a szlovák hivatkozási alap - a közrend, a közbiztonság és közegészségügy veszélyeztetése esetén lehetőséget ad a személyek szabad mozgásának korlátozására. A beutazás megtagadása tehát az irányelv egyik specifikus előírására hivatkozott, míg a magyar kifogás az irányelv főszabályán alapult, és vitatta azt, hogy a specifikus kivételszabály - így a közrendre való hivatkozás - alkalmazható lett volna.

"Az Orbán-kormánynak most fel van adva a lecke"

Az Európai Bizottság nem minősítette, nem értékelte ennek a szlovák hivatkozási alapnak a megalapozottságát, ám azzal, hogy Brüsszel szerint a szóban forgó irányelv összességében nem vonatkozik az államfőkre, értelemszerűen az ugyanezen irányelv elutasító kivételszabályára való szlovák hivatkozás jogalapját is tagadta. A bizottsági állásfoglalás jogilag különösen vitatható eleme, hogy eszerint az uniós joganyag "szövege, összefüggései és célja" alapján az államfőkre nem vonatkoztatható az az uniós irányelv, amely az unió polgáraira vonatkozik.

Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője szerint nem lehet egyetérteni az Európai Bizottság "dodonai" állásfoglalásával. Meggyőződése szerint nem állja meg a helyét az az érvelés, hogy az uniós jog alapján az államfőre nem vonatkozik a személyek szabad mozgásának lehetősége. Szerinte "az Orbán-kormánynak most fel van adva a lecke", és indokolt, hogy Magyarország az Európai Bírósághoz forduljon. A szocialista politikus  hangsúlyozta, hogy a magyar nemzetközi jogászoknak össze kell ülniük, és nagyon alaposan meg kell vitatniuk a kérdést, elő kell készíteniük a magyar fellépést. 

Tabajdinak ugyanis - mint mondta - vannak bizonyos aggályai a bírósági utat illetően: szerinte elképzelhető, hogy Magyarországot "bajkeverőként" állíthatják be most, az állampolgársági és a nemzeti összetartozásról szóló törvény elfogadása után. Azt mondta, hogy az állampolgársági törvénymódosítással szemben ugyan nem lehet sok mindent felhozni, de annak elfogadása nem volt előkészítve, a nemzeti összetartozásról szóló törvény pedig tartalmában is vitatható.