Abban a tekintetben igazat ad az Európai Bizottság Magyarországnak, hogy Szlovákia tévesen hivatkozott egy közösségi irányelvre, amikor megtagadta Sólyom László köztársasági elnök augusztus 21-i beutazását; Budapest szerdán kapta meg a brüsszeli választ. Magyarország kész arra, hogy folytassa a kötelezettségszegési eljárást és az Európai Bírósághoz forduljon - közölte a külügyi szóvivő az MTI-vel.

A köztársasági elnök szlovákiai beutazásának megtagadása miatt indított kötelezettségszegési eljárásban benyújtott magyar kérelemre adott válaszában a bizottság megerősíti, hogy a szabad mozgáshoz való jog uniós alapjog - olvasható Mátrai Zsuzsanna közleményében. Mint a szóvivő írja, a bizottság maga is kérdésként teszi fel, hogy az uniós jogszabályok miként alkalmazandóak a másik tagállamba beutazni szándékozó köztársasági elnök esetében. Ennek részleteit azonban a bizottság az uniós jog szerint nem elemzi, hanem a nemzetközi jogi összefüggésekre hívja fel a figyelmet. A levelet, a bizottság jogi érveit Magyarország tanulmányozza.

Mátrai Zsuzsa az MTI megkeresésére elmondta, Magyarország kész arra, hogy a kötelezettségszegési eljárást folytassa és az Európai Bírósághoz forduljon. "Továbbra is fenntartjuk azon álláspontunkat, hogy a köztársasági elnök beutazásának megtagadása összeegyezhetetlen az EU normákkal és annak szellemével" - áll a kommünikében. 

A közlemény szerint Magyarország csodálkozik azon a diplomáciában is elfogadhatatlan eljáráson, hogy a szlovák fél egy kizárólag Magyarországnak intézett levelet nem csak még azelőtt kommentál, hogy a levél tartalmát Magyarország megismerhette volna, hanem annak tartalmát is elferdíti.

Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter szerdán azt közölte, Szlovákia lezártnak tekinti Sólyom László köztársasági elnök augusztusi meghiúsult révkomáromi látogatásának ügyét. A tárcavezető az Európai Bizottság magyar kormánynak küldött levelére reagált a TASR szlovák hírügynökségnek; a hírügynökség szerint a levélben az áll, hogy a Szlovák Köztársaság sem a schengeni, sem az európai előírásokat nem szegte meg azzal, hogy nem engedte be területére Sólyom Lászlót. 

Lajcák szerint a Brüsszelnek küldött magyar beadvány ebben az ügyben kezdetektől fogva belpolitikai propagandacélokat szolgált. "Jó lenne, ha úgy, ahogy mi és az Európai Bizottság, a magyar fél is lezártnak tekintené ezt az ügyet. Még jobb lenne, ha a maga felelősségét is elismerné ebben a kellemetlen esetben" - hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: örülne, ha a levél önvizsgálatra késztetné a magyar politikusokat. Lajcák megjegyezte: a bizottság levelét Pozsony saját, helyes álláspontja igazolásának tartja.

Sólyom László augusztus 21-én Révkomáromba látogatott volna, hogy részt vegyen a városban emelt Szent István-szobor felavatásán. A szlovák fél diplomáciai jegyzékben nemkívánatosnak október 12-én Brüsszelhez fordult jogorvoslatért.

Mátrai Zsuzsanna korábban az MTI-nek azt mondta, Magyarország azért fordult panasszal az Európai Bizottsághoz Sólyom László Szlovákiából történt kitiltásával összefüggésben, mert egy vitás ügyet szeretne jogszerűen és megnyugtatóan lezárni, ugyanakkor addig is kész az együttműködés széles körű fejlesztésére Szlovákiával.

A szóvivő hangsúlyozta, az EK (Európai Közösségek)-szerződés 226-os cikkelye alapján lehet hivatalos panasszal fordulni az Európai Bizottsághoz, s a bizottságnak van lehetősége arra, hogy a kötelezettségszegési eljárást megindítsa és az Európai Bírósághoz forduljon. A 227-es cikkely alapján lehetőség van arra, hogy a amennyiben egy tagállam a szerződés megsértését vélelmezi, a bizottság közbenjárását követően az Európai Bírósághoz forduljon

A külügyi szóvivő felidézte: amikor augusztus 21-én a szlovák külügyminisztérium egy szóbeli jegyzékben megtagadta Sólyom László belépését Szlovákiába, az Európai Uniónak a személyek szabad mozgására vonatkozó irányelvére hivatkozott. 

Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelvének hatodik fejezete szerint a tagállamok korlátozhatják az uniós polgárok és családtagjaik jogát a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz, állampolgárságra tekintet nélkül, közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból. A magyar álláspont szerint alaptalanul hivatkozott erre az irányelvre Szlovákia, mert ez nem teremt jogalapot arra, hogy megtiltsa a köztársasági elnök beutazását. A magyar fél ezt sérelmezte, és felhívta a figyelmet, hogy ezzel a lépésével Szlovákia súlyosan megsértette az uniós irányelvet.

A magyar kormány álláspontja szerint a személyek szabad mozgásáról szóló irányelv betartása elsődlegesen fontos minden uniós polgár szempontjából. Helytelen alkalmazása nem elfogadható és nem szolgálhat ilyen és hasonló esetekben a korlátozás alapjául. Ennek megelőzéseként fordult a kormány október 12-én hivatalos panasszal az Európai Bizottsághoz, melyben kérte a szlovák vonatkozó szabályok és azok alkalmazásának vizsgálatát és azt, hogy a bizottság indítsa meg az eljárást Szlovákiával szemben - fejtette ki Mátrai Zsuzsanna.