2010. június. 24. 10:51 MTI Utolsó frissítés: 2010. június. 24. 10:44 Világ

Szinte az összes kirgiziai menekült hazatért Üzbegisztánból

Hazatért a 75 ezer korábban Üzbegisztánba menekült kirgiz állampolgárok többsége, akik a június közepén kirobbant kirgizisztáni etnikai összecsapások elől keresett menedéket a szomszédos országban.

"Mintegy 70 ezer menekült tért eddig vissza Kirgizisztánba. Csak szerdán körülbelül 26 ezer ember lépte át a határt" - mondta újságíróknak a kirgiz határőrség helyettes vezetője, Csolponbek Turuszbekov. A kirgiz közlésektől eltérően nemzetközi segélyszervezetek 100-110 ezerre tették az Üzbegisztánba menekült, döntő többségükben üzbég nemzetiségű nők, gyermekek, öregek és sebesültek számát. További legalább 300 ezer ember vált menekültté Kirgizisztánon belül.

A legutóbbi hivatalos adatok szerint 258 ember halt meg az Os és Dzsalálábád városokban június közepén lezajlott pogromokban, Roza Otunbajeva ideiglenes államfő azonban úgy véli, hogy az áldozatok tényleges száma akár tízszer ennyi is lehet. 2200-an szorultak orvosi segítségre, és sokan közülük válságos állapotban vannak, ezért az áldozatok száma tovább nőhet. Számos megfigyelő attól tart, hogy az új alkotmányról vasárnap tartandó népszavazás újra felszítja a feszültségeket. A Kurmanbek Bakijev elnök megdöntése után április közepén hatalomra lépett ideiglenes kormány azonban reméli, hogy a szavazás stabilitást és nyugalmat hoz a szegénységtől és politikai válságoktól gyötört kis közép-ázsiai országnak.

A szavazók vasárnap arról is dönthetnek majd, hogy megszüntessék-e az alkotmánybíróság intézményét, s hogy felhatalmazást adjanak-e az ideiglenes kormányt vezető Roza Otunbajevának az államfői poszt 2011. december 31-ig való átmeneti betöltésére. Kenesbek Dusebajev a kirgiz nemzetbiztonsági szolgálat vezetője csütörtökön azt állította, hogy a zavargásokat terrorista és szélsőséges csoportok - az Üzbegisztáni Iszlám Mozgalom és az Iszlám Dzsihád Szövetségének - hívei szervezték a volt elnök rokonainak pénzügyi támogatásával. Dusebajev szerint utóbbiak 30 millió dollárt adtak erre a célra. Elmondta azt is, hogy diverziós célból egy külföldi fegyveresekből álló csoport is érkezett az országba.

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.