2010. június. 23. 15:42 MTI Utolsó frissítés: 2010. június. 23. 15:35 Világ

Menekültek tízezrei térnek haza Kirgizisztánba a választások előtt

A dél-kirgizisztáni etnikai zavargások menekültjeinek tízezrei tértek haza az elmúlt hetekben a szomszédos Üzbegisztánból - mondták kirgiz tisztségviselők, leszögezve, hogy minden menekültnek biztosítani kívánják a hét végi népszavazáson való részvétel lehetőségét.

Csak az elmúlt 24 órában több mint tízezer menekült lépett be az országba a határátkelő-helyeken - jelentette ki újságíróknak a kirgiz határőrség helyettes vezetője, Csolponbek Turuszbekov. A kirgiz-üzbég határon délelőtt nyugodt volt a helyzet, semmilyen incidenst nem jelentettek - tette hozzá. A hazatért kirgiz állampolgárok száma mostanra átlépte a 46 ezret - mondta.

A kirgiz határőrség adatai szerint a fegyveres etnikai összecsapások elől 75 ezren kerestek menedéket Üzbegisztánban - többségükben üzbég nemzetiségű nők, gyermekek, öregek és sebesültek. Segélyszervezetek ugyanakkor 100-110 ezerre teszik a számukat. További legalább 300 ezer ember vált menekültté Kirgizisztánon belül. A legutóbbi hivatalos adatok szerint 251 ember halt meg az Os és Dzsalálábád városokban június közepén lezajlott pogromokban. Az áldozatok tényleges száma azonban tízszer ennyi is lehet az ideiglenes kormány szerint.

Számos megfigyelő attól tart, hogy az összetűzések kiújulhatnak az új alkotmányról vasárnap tartandó népszavazás előtt. Az országos választási bizottság elnöke, Akilbek Szárijev szerdán Biskekben kijelentette, hogy minden menekültnek biztosítani kívánják a szavazáson a részvételt, beleértve azokat is, akik még nem tértek vissza az üzbég határ túloldaláról. "Két tényezőt kell figyelembe vennünk: egyrészt, hogy az üzbég vezetés megengedi-e, hogy az ő területükön is lebonyolítsuk a szavazást, másrészt a menekültek saját kívánságát" - mondta Szárijev, kitérve arra, hogy a menekültek között is vannak vezetők, akikkel konzultálniuk kell. A szavazás lebonyolítását nehezíti majd, hogy sokaknak odavesztek az iratai.

A Bakijev elnök megdöntése után április közepén felállt ideiglenes kabinet a súlyos etnikai zavargások ellenére ragaszkodik a referendum megtartásához, hogy megfelelő jogalapot teremtsen a következő kormány számára. A szavazók vasárnap arról is döntenek majd, hogy megszüntessék-e az alkotmánybíróság intézményét, és hogy felhatalmazást adnak-e az ideiglenes kormányt vezető Roza Otunbajevának az államfői poszt 2011. december 31-ig való átmeneti betöltésére.

A zavargások sújtotta dél-kirgizisztáni körzetek mindegyikében a szemben álló felek kibékítését célzó egyeztetések zajlanak - mondta el Baktibek Alimbekov, az Osi terület katonai parancsnoka a kirgiz belügyminisztérium közlése szerint. A parancsnok szerdán az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kirgizisztáni megbízottjával folytatott megbeszélésén arról számolt be, hogy a térségben jelentős mértékben stabilizálódott a helyzet, a lakosság felfogta, hogy mekkora tragédia történt, és "mostanra megindult a felek közötti békítés folyamata a nemzetségfők, az egyházi vezetők, valamint az államhatalmi szervek és a lakosság képviselőinek bevonásával".

A Dzsalálábádi terület főügyésze, Kanibek Turdumambetov közben arról nyilatkozott, hogy a volt elnök, Kurmanbek Bakijev családja és környezete április eleje óta négy hatalomátvételi kísérletet hajtott végre Kirgizisztánban. "Az április 19-től június 14-ig terjedő időszakban a térség társadalmi-politikai helyzetének megingatása céljából a Bakijev család rokonságához és környezetéhez tartozó destruktív erők négyszer szerveztek emberek halálát és állampolgárok vagyonának megsemmisítését okozó tömeges zavargásokat" - szögezte le a főügyész a kormány sajtószolgálata szerint, tételesen felsorolva az említett zavargásokat.

Hirdetés
hvg360 Medvegy Gábor 2024. november. 30. 15:00

Egy vérző ország minden gondja a lelkében – a mai propagandisták is megirigyelhetik, ahogy anno a magyar kormányfőről írtak

Harcolhattak volna robotzsaruval Horthy Miklós merénylői ellen száz évvel ezelőtt? A válasz meglepő módon majdnem igen, de ez még semmi. Az 1924 novemberében megjelent lapok meghökkentő híreiből válogattunk, amelyekből kiderül, hogy a vasútra mindig lehetett panaszkodni, a parlamenti zsidózás pedig nem sértett illemet akkoriban. A templomba járó nők kivágott, áttetsző ruhái ellenben igen.