Ciprus, Franciaország, Görögország és Portugália tengerparti fürdővizei csaknem mind megfeleltek a 2006-ban elfogadott szigorúbb iránymutató értékeknek. Tavaly mindössze az európai fürdőhelyek két százalékát kellett bezárni, a legtöbbet Olaszországban.

A belvízi, tehát tavi és folyami strandok között nagyobb ugyan a vízminőségi eltérés, de a legtöbb Finnországban, Franciaországban, Németországban és Svédországban található fürdőhely is megfelel a kötelezően megjelölt minimális minőségi elvárásoknak.

Magyarországon a 260 édesvízi fürdőhely közül 225 felel meg a kötelező elvárásoknak, míg 164 a szigorúbb vízminőségi ajánlásoknak is. Tavaly összesen négy természetes vizű strandot zárattak be a hatóságok nem kielégítő vízminőség miatt. A jelentés szerint Magyarországon 2008-ig tartott, amíg sikerült öt százalék alá szorítani a fürdésre alkalmatlan vizek számát, ami tavalyra nullára csökkent.

Tavaink közül a Balaton legtöbb strandja az ajánlott minőségi elvárásokat is teljesíti, de hasonló a helyzet a Tisza-tónál és a Fertő-tónál is. A Velencei-tó vize a kötelező standardokat teljesíti csak. (Nézze meg az interaktív térképen, hol milyen minőségűek a fürdővizek.)

Általánosságban elmondható, hogy az EU területén 2009-ben megvizsgált 20 000 fürdőhely kétharmada tengerparti, míg a többi folyóparti és tavi fürdőhely volt. A kötelező küszöbértékeknek a parti vizek 96 százaléka felelt meg a 1990-es 80 százalékhoz képest. A belföldi vizek még inkább javultak, ugyanezen időszak alatt 52 százalékról 90 százalékra. Ennek ellenére 2008 és 2009 között kismértékben csökkent a minimum követelményeknek megfelelő fürdőhelyek száma, kevesebb mint 1 százalékponttal a tengerparti és 3 százalékponttal a belföldi fürdővizek esetében.

“Az utóbbi harminc évben az uniós és országos szinten hozott szabályoknak köszönhetően sokat javult Európa fürdővizeinek minősége. A munka azonban nem ért véget. A több évtizede tartó javulás ellenére folytatni kell a vizek figyelemmel kísérését, hogy az eddig elért eredményeket fenntarthassuk vagy javíthassuk” - mondta a jelentés közzététele kapcsán Janez Potočnik környezetvédelmi biztos.

Jacqueline McGlade professzor, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség ügyvezető igazgatója szerint „az európai fürdővizek minőségének további javulásához állampolgári részvételre van szükség. Ez elsősorban azt jelenti, hogy meg kell ismerni és meg kell érteni környezetünk jelenlegi állapotát, valamint jobb, tisztább vizet kell követelni a megfelelő hatóságoktól. Internetes eszközeink segítségével magánszemélyek is könnyen hozzáférhetnek a környezettel kapcsolatos adatokhoz, és e fórumon megvitathatják véleményüket másokkal.”

Mi a helyzet a szomszédos tengerpartokon?

A horvát tengerpart 905 strandjának 97,9 százaléka az ajánlott minőségi mutatóknak is megfelel, míg a kötelező minimumot az összes teljesíti. Tavaly egyetlen strandot sem kellett bezárni.

Olaszországban - vélhetően részben az évtizedek óta rendszeresen elvégzett mérések alapossága miatt - árnyaltabb a vízminőségi körkép. A tengeri fürdőhelyek 92,2 százaléka a kötelező, míg 90,8 az ajánlott normákat is teljesíti. Komoly gondok vannak azonban a tavi és folyami fürdőhelyek vízminőségével, amelyek a statisztikák szerint romló tendenciát mutatnak 1990 óta folyamatosan. Az édesvízi fürdőhelyek 46,4 százaléka teljesíti a kötelező minőségi elvárásokat, ez azonban 19,4 százalékos csökkenést jelent a 2008-hoz képest. Az ajánlott szintet mindössze 37,3 százaléka hozza a tavaknak és folyóknak. Tavaly a tavak 35,5 százalékában tiltották meg a fürdést a szezon folyamán.