A megállapítást az a jelentés tartalmazza, amelyet csütörtökön ismertettek a bécsi ENSZ-központban megrendezett sajtóértekezlet keretében. A Duna-védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) szervezésében elvégzett közös kutatási programnak (JDS2) az volt a célja, hogy a Duna teljes hosszáról és a mellékfolyóinak torkolatvidékéről kiterjedt és megbízható ökológiai képet nyújtson. A folyó történetének legnagyobb tudományos vállalkozását megelőzően 2001-ben mérték fel a Duna állapotát.

A kutatás megállapításai alátámasztják, hogy a Duna-menti országok összefogása a folyó szennyezésének csökkentésére kedvező eredményekkel járt, az első felmérés óta sok területen tapasztalható fejlődés. A vízminőség általában javult, de további erőfeszítésekre van szükség. A jelentés egyebek között felhívja a figyelmet arra, hogy fürdeni csak a folyam bizonyos részein lehet. Ugyanakkor az egészségkárosodás kockázata nélkül fogyaszthatók a folyóból kifogott halak, néhány területen azonban elengedhetetlen a higanykoncentráció további vizsgálata.

A Duna továbbra is jelentős természetes növény- és állatállománnyal rendelkezik. A folyó első hidromorfológiai (azaz a folyó alakjának, határának és vízösszetételének fizikai jellemzőin alapuló) vizsgálata fény derített arra, hogy léteznek olyan nagy kiterjedésű részek, amelyek megőrizték természetes állapotukat. A károsodott természeti területek, mint a Bécshez közeli árterek vagy a Duna-deltavidék, helyreállítására tett erőfeszítések eredményesek voltak, de ezeket folytatni kell, ha a folyó teljes hosszán jó ökológiai körülményeket kívánunk elérni - hangsúlyozza az expedíció átfogó jelentése.

A nemzetközi bizottság egyidejűleg felhívta a figyelmet néhány fontos tennivalóra. A kutatás megerősítette, hogy szükség van az ásványi eredetű és szerves szennyeződések további csökkentésére. A Dunán és több mellékfolyóján továbbra is érzékelhető a vízminőség romlása a nagyobb városok környékén a helytelen hulladékkezelés miatt. A jelentés javasolja a vízgyűjtő területekre tervezett szennyvíztisztító telepek létesítésének felgyorsítását, különösen Budapest, Belgrád és Bukarest körzetében. Néhány országnak fokoznia kell a szennyezés ellenőrzését a főbb mellékfolyók mentén található ipari létesítményeknél. Általánosságban is elmondható, hogy a mezőgazdaságból származó szennyezést ugyancsak vissza kell fogni.

A jelentés további kutatási területeket is meghatároz, például a Dunában élő, de nem őshonos halak és organizmusok nagy számát illetően. A JDS2 tavaly augusztus 14-én indult a németországi Regensburgból. A Duna összesen 2600 kilométeres hosszából a kutatásban részt vett három hajó 2415 kilométernyit vizsgált át, tíz ország érintésével. A felmérés során 96 helyen vettek mintát a Dunából és 28 helyen a főbb mellékfolyókból. A kutatók tíz nagyvárosba is ellátogattak, hogy felhívják a lakosság figyelmét a problémákra. A felmérés befejezése után a tudósok Európa-szerte elemezték a vízből, üledékből, növényekből, halakból és más vízi élőlényekből vett mintákat. Munkájukat több százan segítették.