Próbatétel előtt áll a görög demokrácia, a szerdaihoz hasonló erőszak pedig nem megoldás a problémákra - mondta a parlamenti vita során Jeórjiosz Papandreu kormányfő. "Görögország jövője a tét. Az erőszak nem megoldás, valamint az ország és a görögök jó hírét is megtépázza" - tette hozzá. A miniszterelnök mindazonáltal optimista: "Keményen dolgozunk azon, hogy amit ma görög problémának nevezünk, az holnap a görög csodaként váljon ismertté."

A görög pénzügyminiszter szerint az államcsőd és a májusban esedékes államadósság-törlesztés felfüggesztésének elkerülésére a EU-tól és az IMF-től való hitelfelvétel az egyetlen esély. Jeórjiosz Papakonsztantinu azt mondta, a görög államkincstárban nincs elegendő pénz ahhoz, hogy újrafinanszírozzák a május 19-én lejáró 9 milliárd eurós államkötvényt, ezért az egyetlen lehetőség az esedékes adósság kifizetésére a megmentési csomag "megcsapolása".
   
A Bundestagban pénteken szavaznak a 22,4 milliárd eurós német részvételről, és az eurózóna országainak vezetői is szintén holnap tárgyalnak a Görögországnak nyújtott pénzügyi segítségről. Eközben Athénban további demonstrációkra számítanak. 

Az euróövezet stabilitásának garanciáit is erősíteni igyekeznek a zónához tartozó 16 európai uniós tagország állam- és kormányfői pénteki brüsszeli munkavacsorájukon, amelyen jóváhagyják a pénzügyminiszterek múlt vasárnapi találkozóján már elhatározott 110 milliárd eurós támogatási csomagot Görögország számára.

Jeórjiosz Papandreu miniszterelnök beszédet mond a görög parlamentben

MTI/AP

Az érintett tagállamok (Ausztria, Belgium, Ciprus, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia és Szlovénia) vezetőinek írt meghívólevelében Herman Van Rompuy, az EU elnöke jelezte, hogy a megbeszélésen "áttekintik a napokban lezajló nemzeti parlamenti eljárások állását", azzal a szándékkal, hogy lezárják a teljes folyamatot. Emellett az uniós politikus azt is szeretné, ha a megbeszélésen megvitatnák a görög válságnak az euróövezet egészével kapcsolatban levonható tanulságait.

AP

A görög hitelcsomag kidolgozásának nem volt azonnali kedvező hatása az eurózóna stabiltásával kapcsolatos aggályokat jelző piacokon. Nem csitultak a válság esetleges kiterjedésére vonatkozó aggodalmak, és - régi-új elemként - megjelent az övezet egységét megkérdőjelező vélemény is, hiszen egyes zónatag-országok nem rejtették véka alá nemtetszésüket a kidolgozott mechanizmusra vonatkozóan. Van Rompuy az utóbbi napokban tett nyilatkozataiban már egyértelműen értésre adta, hogy szükségesnek tartja az euróövezet bizonyos működési szabályainak felülvizsgálatát. Szerdai nyilatkozatában már mélyreható reformokról beszélt, és jelezte, hogy ez az államfői tanácsnak és neki személyesen immár kiemelt törekvése.

Angela Merkel és pénzügyminisztere, Wolfgang Schäuble

MTI/EPA

Osztják ezt a véleményt az eurózóna legbefolyásosabb tagjainak vezetői is. Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár csütörtökön kiadott közös levelükben a zóna működését szabályozó keretek megerősítésére, hatékonyabb szankciókra tettek javaslatot. Merkel - hazájának parlamentjében - ennél is továbbmenve arról beszélt, hogy az az országot, amely nem tartja be a működési szabályokat, uniós támogatások megvonásával, sőt szavazati jogának részleges megvonásával kellene sújtani. 

A brüsszeli találkozón az állam- és kormányfők áttekintik, milyen téren van szükség, és nyílik mód a keretszabályok módosítására. Szóba kerül várhatóan egy európai hitelminősítő intézet létrehozása is. A nemzetközi hitelminősítők tevékenységét ugyanis éles bírálatok érték uniós részről. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke például úgy vélte, az intézetek borúlátó értékelései negatívan befolyásolták a piacok magatartását. Fel kíván lépni az EU a spekuláció ellen is, ez szintén témája lesz az euróövezeti csúcsnak.