Angela Merkel hétfői nyilatkozatában a pénzügyi támogatásról született megállapodást mind politikailag, mind gazdaságilag rendkívüli horderejű döntésnek nevezte. Úgy értékelte, hogy szükséghelyzet alakult ki, és a megállapodás egyfajta ultima ratiót jelentett. Fennállt ugyanis az a  veszély, hogy Görögország nem jut pénzforrásokhoz, és ez kihatással lett volna az euró stabilitására. 

Merkel szerint ebből kiindulva nemcsak Görögországnak kellett segíteni, hanem egyidejűleg az eurót kellett stabilizálni. Ebből  a német emberek is profitáltak, a stabil európai valuta ugyanis rendkívül nagy érték - fogalmazott a kancellár. Három évre szóló, összesen 110 milliárd eurós támogatási programról van szó, amelyből a német részesedés a legnagyobb, összesen 28 százalékos.

A szükséges rendkívüli intézkedéseken túlmenően a német kancellár alapvető fontosságúnak nevezte a kialakult helyzet tanulságainak levonását. Ezzel összefüggésben két fő irányt említett. Utalt arra, hogy a pénzpiaci spekulációkat még nem sikerült megakadályozni, azaz nem kielégítő a nemzetközi pénzpiacok stabilizálása, és ezen a téren további előrelépésre van szükség. Emlékeztetett arra is, hogy Helmut Kohl kormánya 1997-ben ragaszkodott a növekedési és stabilitási paktum bevezetéséhez. A jelenlegi kormánynak ugyanakkor feladata annak biztosítása, hogy  a paktumot senki ne sérthesse meg.

Ennek érdekében kormánya olyan javaslatokat kíván az Európai Tanács elé terjeszteni, amelyek a közös stabilitási és pénzügyi politika jobb megvalósítását célozzák, egyidejűleg olyan szerződésmódosítást irányoznak elő, amelyek a jövőben lehetővé teszik a megfelelő és hatékony reagálásokat. A szerződés módosításához - utalt rá - remélhetőleg partner Franciaország is, Berlin ebben a tekintetben szintén közös pozícióra törekszik Párizzsal.    

Merkel bejelentette azt is, hogy javasolja majd egy  európai hitelminősítő ügynökség létrehozását, amely az európai pénzpiacokon a szociális piacgazdaság koncepciójából kiindulva jobban segíti a megalapozott döntéseket. A kancellár nyilatkozatát kiegészítve Guido Westerwelle külügyminiszter Európa és Németország szempontjából kárelhárításról beszélt. A nemzetközi támogatási csomagot a miniszter úgy említette, mint segélyt az önsegélyezéshez. Görögországnak készen kell állnia a valóban energikus, tartósan vállalható szerkezeti reformokra - tette hozzá.

Westerwelle szintén fontosnak nevezte a tanulságok levonását, lehetőségként említve, hogy ha egy ország hamis adatokat tesz közzé, akkor azt az államot jobban kell ellenőrizni. Utalt arra is, hogy ha egy ország hosszabb időn keresztül megsérti a konszolidációs szabályokat, akkor annak következményeket kell maga után vonnia Európában, így az adott országot el kell zárni az európai pénzügyi eszközöktől. Ugyancsak fontosnak nevezte az önálló és független európai hitelminősítő intézet felállítását.