2009. augusztus. 19. 18:19 MTI Utolsó frissítés: 2009. augusztus. 19. 18:20 Világ

Gasparovic szerint csak a magyarok aggályoskodnak

A Szlovákiában élő nemzeti kisebbségek - a magyarokon kívül - nem látnak problémát a közelmúltban elfogadott államnyelvtörvény-módosításban - állítja Ivan Gasparovic szlovák államfő, aki szerdán Pozsonyban fogadta a kisebbségek nagy részének képviselőit.

A magyar kisebbség képviselői nem kaptak meghívót a tanácskozásra. Gasparovic szerint azért, mert az ő véleményüket már ismeri. "Nem mondtak volna semmi újat" - indokolta a magyarok mellőzését az államfő. Leszögezte: a nyelvtörvénnyel kapcsolatban levelet kapott a magyaroktól, amelyre már válaszolt. "Biztosítottam őket arról, hogy a nyelvtörvény-módosítás nem fog gondot okozni nekik" - mondta újságíróknak az elnök.

A legutóbbi (2001) népszámláláskor Szlovákiában 704 315 személy - az összlakosság 13,1 százaléka - vallotta magát  valamelyik nemzeti kisebbséghez tartozónak. Miután azonban csak a magyarok száma jelentős - 9,7 százalék -, a többi kisebbségnek gyakorlatilag esélye sincs arra, hogy bármelyik településen elérje a hivatalos anyanyelvhasználathoz szükséges 20 százalékot. A romák a népszámlálás eredménye szerint az összlakosság 1,7 százalékát teszik ki, míg az összes többi kisebbség létszáma egy százalék alatt van.

A romák képviselője a tanácskozáson azt kérte, hogy az oktatásügyi tárca szenteljen nagyobb figyelmet a szlovák nyelv tanításának Dél-Szlovákiában. "A mi romáink nem tudnak jól szlovákul. Kértük az oktatási minisztert, hogy a szlovák nyelvet emelt óraszámban tanítsák az iskolákban" - magyarázta újságíróknak Ladislav Richter, a civil roma szervezetek tanácsának elnöke.  "A magyar kisebbség itt (Dél-Szlovákiában) tulajdonképpen többséget alkot, s ez kicsit gyötör minket" - jegyezte meg.

Hirdetés
Gazdaság Sztojcsev Iván 2024. december. 29. 07:00

És akkor januárban Novák Katalin a mozgás évének nyilvánította 2024-et, aztán történt egy s más

Egész véletlenül tökéletesen beletrafált egykori köztársasági elnökünk, amikor elrendelte, hogy 2024 legyen a mozgás éve: mozgott idén a pártrendszer (egész váratlan irányokba), a GDP-növekedési előrejelzés (magasból a nulla közelébe), a forintárfolyam (hajaj), a világpolitika, és maga Novák Katalin is, jó messzire. Megnéztük a gazdaság és a vállalkozás rovatunkból az év legolvasottabb cikkeinek listáját, és most megmutatjuk, mi érdekelte idén önöket a legjobban.